Közúti közlekedésbiztonság: 2020-ban rekordalacsony volt a halálozási arány az európai közutakon

Európa

Az Európai Bizottság a mai napon előzetes adatokat tett közzé a 2020-ban bekövetkezett közúti halálesetekről. A becslések szerint tavaly 18 800 ember vesztette életét közúti balesetben, ami 2019-hez képest példátlan, 17%-os éves csökkenést jelent. Ez azt jelenti, hogy 2019-hez képest 2020-ban közel 4 000-rel kevesebben haltak meg az uniós utakon. A Covid19-világjárvány következtében visszaesett forgalom egyértelmű, bár nem mérhető hatást gyakorolt a halálos kimenetelű közúti balesetek számára.

Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos így nyilatkozott: „2020-ban közel 4 000-rel kevesebben lelték halálukat az uniós utakon, mint 2019-ben. Ám még így is elmaradunk az elmúlt évtizedre kitűzött céltól, és együttesen kell fellépnünk ahhoz, hogy ne térjünk vissza a Covid19 előtti szintekhez. Fenntartható és intelligens mobilitási stratégiánkban ismételten elköteleztük magunkat az uniós közúti közlekedésbiztonsági stratégia végrehajtása mellett, valamint amellett, hogy a halálos áldozatok számát valamennyi közlekedési mód esetében nullához közelire csökkentsük.”

Az EU közútjai messze a legbiztonságosabbak a világon

A 2010 és 2020 közötti évtizedben a közúti balesetekben életüket vesztettek száma 36%-kal csökkent. Ezzel nem sikerült teljesíteni az adott évtizedre kitűzött célt, amely a halálesetek számának 50%-os csökkentése volt. Az EU – ahol 1 millió lakosból 42 vesztette életét közúti balesetekben – továbbra is a világ legbiztonságosabb útjaival rendelkező kontinens. Összehasonlításképpen a világátlag meghaladja az 1 millió lakosra vetített 180 halálesetet.

Az előzetes adatok szerint 2020-ban 18 tagállamban minden eddigihez képest a legalacsonyabbra csökkent a közúti halálesetek száma. Számuk 2019-hez képest átlagosan 17%-kal csökkent Unió-szerte, bár a csökkenés messze nem volt egyenletes: a legnagyobb (20%-os vagy annál nagyobb) csökkenés Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Spanyolországban, Franciaországban, Horvátországban, Olaszországban, Magyarországon, Máltán és Szlovéniában következett be. Ezzel szemben öt tagállamban (Észtország, Írország, Lettország, Luxemburg és Finnország) nőtt a halálesetek száma, bár ez a szám a kis országokban általában ingadozik évről évre.

Hosszabb időtávot tekintve az európai közutakon bekövetkezett halálesetek száma 2010 és 2020 között 36%-kal csökkent, ami elmarad az 50%-os uniós célkitűzéstől. A célkitűzést egyedül Görögország (54%) haladta meg, nyomában Horvátország (44%), Spanyolország (44%), Portugália (43%), Olaszország (42%) és Szlovénia (42%) jár. Összesen kilenc tagállamban regisztráltak 40%-os vagy azt meghaladó csökkenést.

Míg a 2020. évi példa nélküli fejlemények némi változást eredményeztek az országok halálozási arányának rangsorában, 2020-ban a közutak továbbra is Svédországban (18 halálos baleset/1 millió fő) voltak a legbiztonságosabbak, a legkevésbé biztonságosak pedig Romániában (85 halálos baleset/ 1 millió fő). Az uniós átlag 42 halálos baleset/ 1 millió fő volt.

A világjárvány hatása nehezen mérhető

A Covid19-világjárvány következtében jelentkező forgalomcsökkenés egyértelmű, bár nem mérhető hatást gyakorolt a közúti halálesetek számára. Ugyanakkor az Egyesült Államokbeli előzetes adatok például azt mutatják, hogy a közúti balesetekhez köthető halálesetek száma 2020-ban az alacsonyabb forgalom ellenére megugrott. Egyes uniós országokban is utalnak arra bizonyítékok, hogy a kijárási korlátozások időszakában fokozódott a kockázatvállalás, különösen ami a gyorshajtást illeti.

A Covid19 hatása a városi közlekedésre

A kerékpározás népszerűsége jelentősen megnőtt, és a világ számos városa tett közúti felületeket (ideiglenesen) kerékpáros és a gyalogos utakká. Ez a biztató fejlemény jelentős pozitív hatást gyakorolhat a levegőminőségre és az éghajlatváltozásra, ugyanakkor új közúti biztonsági kihívásokat is teremthet.

Unió-szerte a városi területeken bekövetkezett halálos kimenetelű közúti balesetek mintegy 70%-a veszélyeztetett úthasználókat érint, köztük gyalogosokat, motorkerékpárosokat és kerékpárosokat. Ezért kiemelten fontos a városi közlekedésbiztonság kezelése, és a Bizottság biztosítani kívánja, hogy a városi mobilitás tervezésének valamennyi szakaszában figyelembe vegyék a közúti közlekedésbiztonságot. A közúti közlekedésbiztonság fontos eleme lesz annak az új városi mobilitási kezdeményezésnek, amelyet a Bizottság az év folyamán terjeszt majd elő. E tekintetben két európai főváros, Helsinki és Oslo 2019-ben egy fontos mérföldkőhöz érkezett: teljesítették azt a célt, hogy a gyalogosok és a kerékpárosok halálozása nullára csökkenjen. Mindkét város úgy véli, hogy ebben alapvető szerepet játszik a sebességkorlátozás.

Háttér-információk

E számadatok közzétételére a közúti közlekedésbiztonsági eredményekkel foglalkozó uniós konferencia alkalmából kerül sor, amelyen a politikai döntéshozók, a civil társadalom és a közúti biztonsággal foglalkozó szakemberek vesznek részt, hogy értékeljék a közúti közlekedésbiztonság jelenlegi helyzetét az EU-ban, valamint a „zéró elképzelés” felé vezető következő lépéseket.

A 2020. februári stockholmi nyilatkozat előkészítette az utat az ENSZ Közgyűlésének a közúti közlekedésbiztonságról szóló határozata szerinti globális politikai kötelezettségvállalás számára. Az ENSZ a 2021–2030-as időszakot a közúti közlekedésbiztonsági fellépés második évtizedeként hirdette ki, és új csökkentési célt tűzött ki 2030-ra. E tekintetben az EU már vezető szerepet játszik, és 2030-ra egy új, 50%-os csökkentési célt tűzött ki maga elé, amely a halálesetek mellett első alkalommal a súlyos sérülésekre is vonatkozik. Ezt a 2018-as A közúti közlekedés biztonságára vonatkozó stratégiai cselekvési terv és a 2019-es A 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó uniós közlekedésbiztonsági szakpolitikai keret tartalmazta, amelyekben a Bizottság ambiciózus közúti közlekedésbiztonsági terveket határozott meg, hogy 2050-ig elérjük a közúti halálesetek nullára csökkentését („zéró-elképzelés”). Többek között kulcsfontosságú teljesítménymutatók kerültek meghatározásra a biztonságos közutakra és útszélekre; a biztonságos járművekre; a biztonságos közúthasználatra nézve, ideértve a biztonságos sebességet, a józan vezetést, a vezetés közbeni figyelemelvonás megakadályozását, valamint a biztonsági övek és a személyi védőfelszerelések használatát; továbbá a gyors és hatékony baleseti ellátás terén.

További információk:

2020-as közúti közlekedésbiztonsági statisztikák: mi van a számadatok mögött?

A Bizottság közúti közlekedésbiztonság terén végzett munkája és uniós közlekedésbiztonsági statisztikák, valamint elemzések

A közúti halálesetek száma egymillió lakosra vetítve – a 2020. évre vonatkozó előzetes adatok

  2010 2019 2020 %-os változás (2019–2020) %-os változás (2010–2020)
EU-27 67 51 42 –17% –36%
Belgium 78 56 44 –22% –40%
Bulgária 105 90 67 –26% –40%
Csehország 77 58 48 –16% –35%
Dánia 46 34 27 –22% –39%
Németország 45 37 33 –11% –25%
Észtország 59 39 45 15% –24%
Írország 47 29 30 6% –30%
Görögország 113 64 54 –16% –54%
Spanyolország 53 37 29 –21% –44%
Franciaország 64 50 39 –21% –36%
Horvátország 99 73 58 –20% –44%
Olaszország 70 53 40 –25% –42%
Ciprus 73 59 54 –8% –20%
Lettország 103 69 74 7% –35%
Litvánia 95 67 63 –6% –41%
Luxemburg 64 36 42 18% –19%
Magyarország 74 62 46 –25% –39%
Málta 31 32 21 –31% –15%
Hollandia 32 34 31 –8% 1%
Ausztria 66 47 38 –19% –39%
Lengyelország 103 77 65 –15% –37%
Portugália 80 63 52 –18% –43%
Románia 117 96 85 –12% –31%
Szlovénia 67 49 38 –22% –42%
Szlovákia 69 50 45 –9% –33%
Finnország 51 38 40 4% –19%
Svédország 28 22 18 –14% –29%
           
Svájc 42 22 26 21% –31%
Norvégia 43 20 18 –11% –54%
Izland 25 17 22 33% 0%

 

Liechtensteinben 2020-ban egy halálos közúti baleset történt, 2010-ben és 2019-ben pedig egy sem.

A Közlekedési Közösség április 15-én hasonló adatokat tett közzé a nyugat-balkáni regionális résztvevők körében 2020-ban bekövetkezett halálesetekről (https://www.transport-community.org/wp-content/uploads/2021/04/Annual-Statistics-2020.pdf).

A 2020. évi adatok egyes országok esetében előzetes adatokon alapulnak, és a 2021 őszén közzétételre kerülő végleges adatoktól kismértékben eltérhetnek. A táblázatban szereplő, százalékos értékben megadott változások a halálesetek abszolút számán alapulnak, nem pedig az egymillió lakosra jutó arányon.

* Frissítve 2021. április 21-én 12.00 órakor