A Jane Goodall Intézet közös kampányt indított a KÖVET Egyesület, az Afrikáért Alapítvány / Foundation for Africa / Fondation pour l’Afrique és a Védegylet Egyesület segítségével, ami a magyar háztartásokban használt, de használaton kívülre került mobiltelefonokat célozza meg.
A régi nem használt mobiltelefonokat az emberek évekig őrizgetik fiókokban, dobozokban, amit aztán végül úgyis kidobnak. Sokan nem is sejtik, hogy ezekben a telefonokban milyen nagy kincs rejlik. A telefonok tantált tartalmaznak, amit a koltán ércből olvasztanak ki. A koltánt Afrikában bányásszák olyan veszélyeztetett fajok élőhelyén, mint a hegyi gorillák vagy a csimpánzok.
A Passzold vissza Tesó kampány célja a régi nem használt mobiltelefonok összegyűjtése és azok újrahasznosítása. Az ország különböző pontjain helyeztek ki gyűjtődobozokat. A gyűjtődobozokba nemcsak mobiltelefonok, hanem Mobiltelefon nyomógombos, vagy okostelefon, gps, tablet és ezek tartozékai úgymint a töltő, fülhallgató is bedobható. A telefonokban lévő fémek újrahasznosításával, csökkenthető lenne az afrikai bányakitermelés, és így az ott élő fajok életterének folyamatos pusztulása. A kihelyezett gyűjtődobozok pontos helye ezen a linken nézhető meg.
A világ koltán készletének 80% Afrikában található, ennek is nagy része a Kongói Demokratikus Köztársaságban (DRC). Ugyanott, ahol a hegyi gorillák, Grauer gorillák, bonobók, a csimpánzok is élnek. Élőhelyüket drasztikusan megváltoztatja a bányászat. Az erdők területe csökken, a meglévőket pedig a kitermeléshez használt utak hálózzák be.
A bányák jó része illegális. A bányákból az ércet gyakran Kigaliba (Ruanda) csempészik, melyet “Coltanville”-nek is neveznek, arra utalván, hogy a település az ásványból él. Ruanda, annyi koltánt exportál főleg Kínába, amennyi hivatalosan nincs is az országban, így próbálják a DRC-ből érkező fémet tisztára mosni. A koltánt hajóval szállítják Kigaliból a nyugat-európai országokba, és így gyakorlatilag lehetetlenné is teszik az érc eredetének követését. Illegális bányászat a gorillák otthonául szolgáló Kahuzi-Biega Nemzeti Park, Itombwe Rezervátum, Virunga Nemzeti Park (határ) területein történik.
A kongói bányászat biztonsági feltételeiről jobb nem is beszélni. A gyermekmunka mindennapos, azonban mindennek tetejében a bányákat illegális félkatonai szervezetek tartják felügyeletük alatt. Ezek mind külszíni bányák, amiket erdőirtással kezdenek egy-két futballpályányi területen, amit folyamatosan szélesítenek. Apró méretű járatokat vájnak a földbe, amiket rozoga támfákkal erősítenek meg. Az apró járatokba a gyerekek könnyedén beférnek.
