A gyermekek körében a leggyakoribb fogászati probléma a szuvasodás, de egyre korábbi életkorban jelentkezik fogkő és ínygyulladás is.
Míg 1934-ben a 6-7 éves korú hajdú-bihari gyerekeknek átlagosan hét rossz foguk volt, addig ma ez 4,5 – ez derül ki az elmúlt nyolcvan év fogászati statisztikáiból. Az elmúlt évtizedek alatt, ha lassan is, de javulás indult el. Ugyanez mondható el az idősebb korosztályban is. Azonban ha a 12 évesek jelenlegi állapotát vizsgáljuk megyénkben, ma is 10-12 beteg fogat találhatnak a fogorvosok. A statisztikát a földrajzi helyzet is befolyásolja: a városokban sokkal jobbak a mutatók, mint a falvakban. Van tehát tennivaló bőven, amire jó alkalmat teremthet a novemberi fogászati hónap.
– A gyerekeket érintő leggyakoribb probléma a fogszuvasodás, és egyre többször találkozunk már a 6 éveseknél is fogkővel és ínygyulladással, ami egyértelműen a rossz táplálkozási szokásokra és hiányos fogmosásra vezethető vissza – mondja Alberth Márta, a Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karának egyetemi docense.
Fogaink legnagyobb ellenségei a szénhidrátok és cukrok, ám itt ne csak az étkezési kristálycukorra, nyalókákra gondoljunk, hanem például a rejtett cukrokra, lepedékképző ételekre, mint a müzli vagy akár a banán is. A lepedékben lévő szénhidrátok bomlásakor ugyanis sav keletkezik, ami gyengíti a fogzománcot. A Gyermekfogászati- és Fogszabályozási Tanszék vezetője pontosan tudja, hogy egy gyermeknek nem lehet megtiltani, hogy csokoládét egyen, de ezt inkább főétkezés után desszertként fogyassza, majd mosson fogat.
A gyerekeknél ugyancsak jelentős probléma a fogak torlódása és egyéb fogazati anomáliák kialakulása, amikre a fogszabályozás jelent megoldást. Ma a 12 évesek 38 százaléka visel fogszabályzót.
– Olyan rossz szokások is megváltoztathatják a fogsor harmonikus illeszkedését, mint az ujjszopás, a körömrágás vagy a ceruza végének rágcsálása. Ha egy-egy fog vagy fogcsoport túlterhelődik, folyamatosan nem kívánt erő éri, ami pedig a fog tartószerkezetét károsítja. Ráadásul minél több az érintkező fogfelszín, annál több a nem, vagy csak nehezen tisztítható terület, mely kedvez a lepedék felhalmozódásnak és növeli a szuvasodás kialakulásnak veszélyét. Tehát nemcsak esztétikai problémát okoz a fogak torlódása – teszi hozzá a fogorvos.
A gyermekkori fogproblémák megelőzésére Alberth Márta azt javasolja, hogy már az első fogacskák megjelenésétől fordítsanak az anyukák figyelmet a fogápolásra. Kezdetben az is segítség, ha ujjra tekert nedves gézlappal törlik át a fogakat, miközben az ínyt is masszírozzák, ami fogzáskor különösen jól esik a babának. A fogak tisztítása még fontosabb, ha a baba az anyatej mellett kiegészítésként más táplálékot is kap, ilyenkor ugyanis jelentős lepedék képződhet a fogakon. Ha a gyermek fogtisztítás nélkül kerül ágyba, és még cumisüvegből cukor tartalmú italt is kap, az duplán rossz hatással van a fogakra, hiszen a nyáltermelődés éjszaka csökken, így nincs, ami hígítsa a szájban lévő savakat, csökkentse a száj pH-értékét. A cumi gátolja a nyál érintkezését a felső fogakkal, ezért romlanak azok különösen. A doktornő szerint célszerű mielőbb megtanítani a gyerekeket pohárból inni, és kiskanállal enni. A darabos étellel pedig a rágást sajátítja el a baba, ami segíti a rágóizmok és az állcsontok fejlődését.
A babafogkefe használatát akkor tanácsolja a szakember, amikor a gyermek már biztonsággal tud fogni. Amíg a gyermek nem tud öblíteni, addig fogkrémet sem kell használni, hiszen az ízesített pasztát inkább megeszi. Fontos, hogy játékos formában tanulják meg a csemeték a fogmosást, pozitív élményekhez kötődjön a folyamat, és legyen jutalmazás. Alberth Márta hasznos tippeket is ad a szülőknek, például ha az esti mesét a legizgalmasabb résznél hagyják abba, és azt mondják, hogy fogmosás után folytatják. A plakkfestők is segítenek, amik vezetik a gyerekeket, hogy hol figyeljenek különösen a lepedék eltávolítására. A fogmosás megfelelő, három perces időtartamát sem érzik még maguktól a csemeték, ezért végezzék zenére a fogtisztítást, és a dal végéig mossák a fogaikat. Amíg a gyermek koordinált mozgásra és helyes fogkefe használatra nem képes, addig az édesanya segítse a fogmosásban.
Manapság a legkülönfélébb színű, formájú, mintájú fogkefék és fogkrémek között nem könnyű eligazodni. A tanszékvezető szerint ez az árubőség azért jó, mert mindenki megtalálja a számára kényelmes eszközöket. A fogkefénél ugyanis lényeges, hogy a nyele illeszkedjen a kézbe, a feje pedig a korosztálynak megfelelő legyen. Gyerekeknél is érdemes háromhavonta cserélni a fogkefét, de fertőző betegségek vagy súlyos ínygyulladás után azonnal újat kell vásárolni.
Alberth Márta azt ajánlja, hogy minél korábban vigyék a szülők a gyermeket fogorvoshoz, amikor még nincs semmilyen panasz, így nem társít majd rossz élményt a kicsi a találkozáshoz. Lehet liftezni a székkel, játékosan vizsgálni – ebben ma már minden gyermekfogorvos partner. A szülő hozzáállása is meghatározó: ne fenyegetőzzön a fogorvossal, és ne készítse fel helytelenül a gyermeket arra, hogy mi fog történni.
Az óvodás és iskolás korosztályt az oktatási intézmények fogorvosai vagy a gyermekfogászatok szakemberei rendszeresen, szervezett formában szűrik. Az egyetemi docens azt tapasztalja, hogy a pedagógusok egyre egészségtudatosabbak és egyre hatásosabb velük az együttműködés. A Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Karának orvosai is gyakran tartanak felvilágosító programokat az iskolákban, ahol például a nyelvi tagozatosok nemcsak magyarul, angolul is megtanulják a fogápoláshoz kapcsolódó legfontosabb kifejezéseket.
unideb.hu
