Elindult a hazai dinnyeszezon, az elmúlt néhány évvel ellentétben jó esély van egy nagyon kedvező nyárra – jelentette ki Mártonffy Béla pénteken a Békés megyei Medgyesegyházán tartott szezonnyitó sajtótájékoztatón.
Az ünnepélyes bejelentéssel egy időben, jóval mérsékeltebb sajtóvisszhang mellett Szegeden is elindult a dinnyeszezon. Ezt régi piacra járó gazdasági újságíróként onnan számolom, amikor a Mars téri piac parkolójában kinyit a „dinnyesor”. Pénteken megnyílt.
Az első árus régi Ismerős, Törökné Herédi Aranka, még régebbi ismerős édesanyja lett volna, de Herédi Szilveszterné már az égi soron kínálja a kizárólag hibátlan, mézédes dinnyét. Legyőzte a járvány. – Legalább 25 éve hozzuk ugyanattól a termelőtől a dinnyét, a sárga és a görög is Medgyesegyházán terem – mondja Aranka, hozzátéve nagy a szárazság, sokat kell öntözni, de szép és finom az idei dinnye. A sárgát most 650 forintért kínálja kilónként, a görögöt 550-ért méri. Utóbbiból van piros- és sárga bélű is. Az előbbi fajtából a kedvünkért felvágott egyet, szép élénk színű, egyenletes húsú volt, meglepően vékony héjjal.
Másik fiatalasszonyba is belefutottunk, Szabó Szabina párjával termeli a dinnyét a Békés megyei Gerendáson. – Természetesen van sárga és görög is, és ebben az évben valóban nagyon finom – mondta, miközben méretes, sárgadinnyékkel teli ládákat pakolt le a “középdélelőtti” kánikulában.
Vásárlóval is találkoztunk. – Én még emlékszem arra, amikor az Anna napi búcsúban 50 fillérért vettük a dinnye kilóját – mondta Csúcs Antalné. A nyugdíjas asszonytól megtudtuk, idén már vett dinnyét, de most itt, a parkolóban felállított soron vásárolt először ezen a nyáron magyart.
– Ez legalább 13 kilós – mutattam egy másik árusnál a legnagyobbnak látszó dinnyére, de rendesen melléfogtam. Úgy is, mint végzett agrárközgazdász, úgy is, mint egyetemi diákként a Balatonon több szezonban is zöldséget és gyümölcsöt áruló kerekedő. Húsz deka híján 17 kilós volt…
Jelenleg egyébként Magyarországon 2600 hektáron termesztenek görög-, 400 hektáron sárgadinnyét. Békésben van a legtöbb, 1100 hektár, a szabolcsi-hajdúsági termőkörzetben 800, a heves-jászságin 200, a tolnai-fejér körzetben 300, Baranyában pedig 180 hektáron nevelnek görögdinnyét. A sárgadinnye termőterületének nagyjából harmada van Bács-Kiskun megyében, a többi Békés, Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található.
Bár a termőterület 15 százalékkal csökkent az előző évhez képest, a technológiai fejlődésnek és az öntözésnek köszönhetően a hozam stabilizálódott. Görögdinnyéből 130-140 ezer, sárgából 12-15 ezer tonnára számítanak a szakemberek, amellyel a hazai ellátás biztosított.
Mártonffy Béla, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti osztályának elnöke bizakodóan szólt arról, hogy megnőtt az érdeklődés és a kereslet a magyar dinnyék iránt a cseh, a német, a lengyel, valamint a balti piacon is. A magyar dinnye legfőbb versenytársa az olasz, spanyol és a görögországi dinnye. – A megnövekedett szállítmányozási költségek miatt kevésbé éri meg nagy távolságokra fuvarozni, így visszaszerezhetővé váltak az elvesztett exportpiacok – fogalmazott, hozzátéve, ebben segíthet a Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban tapasztalható 20 százalékos termeléscsökkenés és Ukrajna háború miatti kiesése is.
A hazai átlagfogyasztás évi 10 kilogramm, az áruházláncok leginkább a kisebb, 5-8 kilogramm közti darabokat keresik – a minidinnye piaca a következő években komoly növekedés előtt áll.
Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke hangsúlyozta, a fóliás termesztésnek köszönhetően több héttel kitolható a hazai szezon. Fontos, hogy az a klímaváltozás miatt nem zárul Lőrinc napján, hanem akár szeptember végéig eltarthat. Vagyis inkább már Vencel, Mihály és Jeromos „pisil bele” a dinnyébe.
– Kovács András –
Kövessen bennünket a Facebookon a legfrissebb szegedi hírekért!
