A Svájcban kutató magyar neurobiológus, a vakság gyógyításán dolgozó Roska Botond, valamint a nemzetközileg is egyedülálló tehetséggondozó programban résztvevő fiatal kutatók tartottak előadásokat Szegeden a Nemzeti Tudósképző Akadémia növendékeinek, akik laborlátogatásokon is részt vehetnek – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Roska Botond, a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology vezetője, a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora és a tavaly ősszel létrehozott budapesti BrainVision Center egyik irányítója húsz éve kezdett el dolgozni a látás mechanizmusának megértésén. Mint korábban az MTI-nek kifejtette, akkor még senki sem foglakozott ezzel a témával, ma már nagyon sok kutatás zajlik ezen a területen. Csoportjával elsőként térképezték fel, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt.
A tudós és munkatársai olyan génterápiás eljárást fejlesztettek ki, amely a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással képes eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe. A kísérletek egy része eljutott a klinikai tesztelés fázisába.
A csütörtökön kezdődött konferenciára az ország 42 középiskolájából 240 gimnazista, valamint 150 egyetemi hallgató, mentor, junior mentor érkezett. A háromnapos rendezvényen a 2013-ban indult program hallgatói közül többen is előadásokon mutatták be kutatásaikat, a kezdeményezésben résztvevő mentorok is beszámoltak tudományos munkájukról, és a középiskolások a szakemberek laboratóriumaiba is ellátogathatnak szombaton.
A találkozón adták át az idei Kiváló Szent-Györgyi hallgató díjat, melyet Kopasz Anna Georginának ítéltek oda a rákos megbetegedések genetikai hátterének feltárását segítő kutatásaiért.
A tavaly ősztől Nemzeti Tudós Akadémia nevet viselő programot Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulójához kapcsolódva hozták létre, hogy újra vonzóvá tegye a fiatalok számára a tudományos életpályát. Elindítottak egy olyan egyedülálló, a résztvevők életét 16 és 36 éves koruk között – a hagyományos iskolarendszerrel párhuzamosan – végigkísérő programot, amely képes lehet arra, hogy hazánkban tartsa a legkiválóbb természettudományos érdeklődésű diákokat minőségi képzés és megfelelő anyagi juttatás biztosításával.
A hazai és nemzetközi mentorok részvételével, az Innovációs Technológiai Minisztérium támogatásával zajló programba olyan gimnazisták jelentkezhetnek, akik már a középiskolában kimagasló eredményt értek el a különböző hazai és nemzetközi versenyeken biológiából vagy kémiából, valamint eltökélt szándékuk, hogy élethivatásul a kutatói pályát válasszák. A középiskolás tanulók képzése a húsz – országos lefedettséget jelentő – területi képzési központon kívül az országos képzési központokban – Debrecen, Gödöllő, Hódmezővásárhely, Pécs, Szeged, Szombathely – kialakított korszerű, modern laboratóriumokban zajlik.
A programba felvételt nyert egyetemisták és doktoranduszok az adott város – Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged – egyetemének kutatólaboratóriumaiban, illetve a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban vagy a fővárosi Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben végezhetnek kutatómunkát.
Szeged a jövőjét a tudásalapú gazdaságban látja, és ebben rendkívül fontos a szegedi intézmények szerepe. A kiváló egyetemi és középiskolai munkára építő, a diákokat a tudományos pálya felé motiváló, Nobel-díjas és nemzetközileg jegyzett kutatókat a városba hozó Nemzeti Tudósképző Akadémia XIX. alkalommal hozza össze a tudósokat és a diákokat Szegeden. – Büszkék vagyunk rá, hogy a város a kezdetektől támogatta a programot, hiszünk benne, hogy a tehetségek felkarolása mindannyiunk jövőjét szolgálja – írta közösségi oldalán az esemény kapcsán Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester.
Nyitókép: Nagy Sándor közösségi oldala
