Bagossy Júlia rendezése egy megújult Médeia előadással várta az érdeklődőket a 33. THEALTER-en. A darabban a pusztító női szenvedély ezúttal napjainkba került át, ahol egy hétköznapi lakásban olyan érzelmeknek lehetünk tanúi, amelyek tragikus végkifejletben teljesednek ki a Katona József Színház előadásában.
A 33. THEALTER nyitónapján volt látható a Katona József Színház Médeia című előadása a Régi Zsinagóga épületében. Euripidész eredeti műve a görög tragédiák közül az egyik legtöbbször feldolgozott dráma, ahol a középpontban a pusztító női szenvedély áll. Bagossy Júlia rendezése napjainkba helyezi át a történetet, ahol egy megtört családanyát láthatunk Pálos Hanna személyében. A mindössze egy órás darab nagyon intenzív élmény és folyamatosan fordul át a kezdeti komikumból a tragédia felé.
A helyszín végig egy lepukkant lakás, ahol először megismerjük a két kisfiút, akiket Jakab Balázs és Pásztor Dániel kelt életre. Kopott szőnyeg, gyerekjátékok a földön, és egy ágyrács, amelyeket elsőre kiszúrhatunk a színpadon, illetve a két gyereknek öltöztetett felnőtt.
Először furcsának hatott, hogy felnőtt férfiak játszanak óvodás korú gyerekeket, de annyira meggyőzőek voltak az első perctől fogva, hogy hamar természetessé vált a jelenlétük. Remekül visszaadták a gyermeki kommunikáció jellegzetességeit, szinte minden gesztusuk és a beszédük is hitelessé tette őket.
A legnagyobb érzelmeket viszont Pálos Hannától fogjuk látni, aki jól visszaadja a hátrahagyott modern nőre zúduló érzelmeket.
Az alaptörténetet leszámítva teljesen új műként értelmezhetjük a Médeia-t. Megjelenik a depresszió, az elhagyatottság, párkapcsolati nehézségek, illetve a gyereknevelés problémái is. Pálos Hanna, mint Médeia minden pillanatban olyan érzést kelthet a nézőben, mintha nagyon komoly mentális zavarokkal küzdene. Nem tudja helyén kezelni, hogy egyedül maradt a gyerekekkel, és a volt férje megjelenése is csak ront a helyzeten, amikor beállít a lakásba az új barátnőjével. A volt férjet Bányai Kelemen Barna alakításában láthatjuk, a barátnőjét pedig Kanyó Kata játssza, aki kettős szerepet vállalt, mert az első néhány percben még a gyerekekre vigyázó dadusként volt jelen.
A történet nem tartogat különösebb meglepetést, aki ismeri az eredeti művet az itt is hasonló tragédiára számíthat a végjátékban. Sokkal érdekesebb az oda vezető út, amely érzelmi hullámvasútként van jelen. A rövid játékidőnek köszönhetően a darab egy percig sem válik unalmassá, a hangulathoz pedig sokat hozzáad a Régi Zsinagóga épülete. Akik az első néhány sorban foglaltak helyet, akár azt is érezhették, mintha ott lennének a lakásban a szereplőkkel együtt.
Az ismerős végkifejlet itt is gondolkodásra ösztönzi a nézőt. Vajon hogyan juthatott el idáig Médeia, hogy a saját gyerekeinek ártson? Az előadás remekül lezárja az őrület és az érzelmek sokaságát, és akaratlanul is eltűnődünk azon, hogyan lehetett volna elkerülhető a tragikus, végzetes hiba.
Mátó Gábor
Fotók: Thealterphoto2023
