A legmodernebb technológiával, lézeres távérzékeléssel és 360-as kamerákkal szkennelik be a Szeged közterületein lévő fákat a Cool LIFE projekt keretein belül.
Az elmúlt évtizedekben a várostervezői, -üzemeltetői és építészeti szakmákban általánossá vált, hogy a zöldfelületeket is egyfajta kiemelt közműnek tekintik és infrastruktúraként kezelik. A városi zöldfelületek – akárcsak az áram- vagy vízvezetékhálózatok – tervezett, szabályozott telepítést, folyamatos karbantartást és gondozást igényelnek, ezért is fontos, hogy a közműrendszereinkhez hasonlóan pontos és rendszeresen frissülő nyilvántartásunk legyen róla.
A Szeged fáinak felmérését ráadásul a lehető legmodernebb technológiával végzik, aminek számtalan további előnye is van. Az erre specializálódott magyar-szingapúri vállalat, a greehill eszköze két nagyfelbontású kamera, és egy lézeres távérzékelő (LIDAR) segítségével készít hatalmas felbontású 3D képeket (pontfelhőket) a környező növényekről, amiket egy nagyon pontos GPS antenna segítségével helyez el pontosan az így létrejövő 3D-s szegedi terekben.
Az így létrejövő adatbázis tehát nem csak egy nagyon részletes nyilvántartás, ami hatalmas segítség a mindennapi várostervezői, gondozási folyamatoknak, hanem egy elképesztő részletességű adatbánya is, ami rengeteg hasznos információt szolgáltat a klímaváltozást, városi hőséget és növényzetet elemző kutatóknak, szakembereknek is.
Egy centiméteres pontosságú 3D lombkorona ugyanis rengeteg információval szolgál a fa egészségügyi és statikai állapotáról, növekményéről, hiszen így pontosan mérhetővé válik például a lombkorona mérete, sűrűsége, az egyesével elemezhető levelek formájából, állapotából pedig pontosan megállapítható, hogy az adott fa milyen mértékben szenved a vízhiánytól, hőségtől vagy egyébként nehezen felismerhető betegségektől. A fa lombozatának pontos ismeretével jól mérhetővé válnak a fa által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatások is: mennyire képes párologtatással hűteni a levegőt maga körül, mennyi szén-dioxidot köt meg, mennyi légszennyező anyagot ülepít le, mekkora árnyékot képest nyújtani, stb…
Az ilyen pontosságú adatok révén továbbá pontosan ki lehet számolni a fa tömegét, annak eloszlását, sőt a gyökérzet méretére és kiterjedtségére is jól lehet következtetni, így például az is előre látható lehet, ha valamely része elgyengült és veszélyes lehet a járókelőkre nagyobb szélviharok esetén.
Ez a fejlesztés smart city elem is, hiszen az adatok elemzését egy komoly szoftveres háttér és a mesterséges intelligencia is segíti, amellyel Szeged élenjáró és követendő példává válhat a hazai nagyvárosok között abban, hogy a digitalizáció és MI alkalmazása a zöld várossá válásban is első számú eszközök.
A most kialakításra kerülő digitális fakataszterbe a Kiskörúton belüli teljes faállomány, illetve néhány körúton kívüli park, utcai fasor is bele fog kerülni.
A Cool LIFE projekt a városi hősziget-hatás szeretné csökkenteni, amihez számtalan tudományos feladat is társul: a szegedi kutatók, szakemberek évtizedek óta folyamatosan mérik a város közterületeinek hőjelenségeit, és vizsgálják a növényzet szerepét a folyamatban.
A digitális fakataszter nagy segítséget nyújt a kutatásokhoz és a városgazdálkodás munkájához is és így Szegednek is fontos
lépés ez a zöld várossá válás útján.
(Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri hivatalának közleménye)
Fotó: Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri hivatala
