Szeged, 2024. június 17. Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, a CMF ügyvezető igazgatója (j), Karikó Katalin Nobel-díjas kutatóbiológus, biokémikus (b2), Gérard Mourou Nobel-díjas francia fizikus (b) és Mihaela Zigman, a Center for Molecular Fingerprinting (CMF) kutatási igazgatója (j2) a CMF új lézerlaboratóriumának megnyitója alkalmából rendezett CMF Summit 2024 - A betegségprofilozás élvonalában című tudományos konferencián Szegeden 2024. június 17-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Krausz Ferenc tudománypolitikai főtanácsadóként segíti Hankó Balázs miniszter munkáját október 1-jétől

Ország

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter felkérését elfogadva október 1-jétől Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus professzor tudománypolitikai főtanácsadóként erősíti a magyar tudomány és kutatás ügyét – közölte a tárca szerdán az MTI-vel.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) azt írta, Krausz professzor munkáját Nobel-díjas Iroda fogja támogatni. Mivel az új feladatkör összeférhetetlen a Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) elnöki feladatkörével, arról Krausz Ferenc szeptember 30-ával lemond.

Október 1-jétől utódjaként, azaz a KKT új elnökének Domokos Péter fizikust, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének igazgatóját javasolta Krausz Ferenc, aki el is nyerte a KKT elnökét jelölő Hankó Balázs miniszter, Gulyás Balázs HUN-REN-elnök és Freund Tamás MTA-elnök támogatását.

Domokos Péter KKT-elnöki feladatköre mellett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) – újonnan létrehozott – tudományos társelnöki pozícióját is betölti majd.

Krausz Ferenc és Domokos Péter a magyar tudomány és kutatás megerősítésén fog dolgozni: céljuk, hogy a magyar tudományos kiválóságok nemzetközi szinten is versenyképes feltételek mellett tudják végezni kutatásaikat, valamint, hogy minél több külföldön dolgozó magyar és külföldi kiváló kutatót sikerüljön Magyarországra, a magyar egyetemekre és kutatóintézetekbe vonzani – áll a közleményben.

Kiemelték: Krausz Ferenc tudománypolitikai főtanácsadóként a korábbiaknál még erőteljesebben támogatja a hazai tudomány és kutatás megerősítését. Elsőszámú feladataként a jelenleg külföldön dolgozó, már bizonyítottan kiváló magyar kutatók hazahozatalát tűzte ki a Nobel-díjas Iroda számára.

A közlemény szerint Krausz Ferenc személyi javaslatát elfogadva és támogatva Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter Domokos Pétert javasolta Gulyás Balázs HUN-REN- és Freund Tamás MTA-elnök részére a KKT új elnökének 2024. október 1-jétől.

Domokos Péter fizikus, az MTA és az Academia Europaea rendes tagja, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének igazgatója, a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium szakmai koordinátora elfogadta a három jelölő felkérését.

A közleményben ismertették: Domokos Péter doktori fokozatát a párizsi Ecole Normale Superieure Kastler Brossel Laboratóriumában szerezte 1998-ban, ennek során 1995-ben megalkotta az első univerzális kétbites kvantum-logikai kapu működési elvét. Az atomok és fotonok kölcsönhatásán alapuló kvantumos műveletek kutatója, ebben a témában alapműnek számító, 2013-as áttekintő cikk társszerzője. Több EU-s keretprogramban vett részt konzorciumi partnerként. Referált folyóiratban 92 tudományos cikke jelent meg, ezekre összesen 3582 hivatkozást kapott. 2019 és 2022 között az Amerikai Fizikai Társulat rangos lapjának, a Physical Review Lettersnek a szerkesztője (Divisional Associate Editor) volt.

A KKT szerepét a jövőben tovább erősíti, hogy KKT mindenkori elnöke egyszemélyben fogja betölteni a KIM tervei alapján az NKFI Hivatal újonnan létrehozott tudományos társelnöki feladatkörét is. Ezáltal az egyéni kiválóságon alapuló kutatási támogatások rendszerének, azaz az egyes pályázatok szerkezetének és tartalmának kialakítása, a bíráltatási és értékelési rendszer kialakítása, a döntések meghozatala, valamint a teljes folyamat operatív lebonyolítása a KKT és annak elnöke irányítása alá kerül.

A KIM stratégiai célként határozta meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Kutatási Alaprésze forrásainak jelentős emelését annak érdekében, hogy a magyar kiválóságok nemzetközi mércével mérve is kiváló finanszírozási és infrastrukturális körülmények között végezhessék kutatómunkájukat.

A magyar kormány célja, hogy hazánk 2030-ra Európa legjobb 10, 2040-re a világ legjobb 10 innovátor országa közé kerüljön. Ehhez szükséges, hogy a magyar egyetemeken és kutatóintézetekben dolgozó kutatók számára rendelkezésre álljon egy hosszútávon kiszámítható, jelentős forrásokat magában foglaló kutatástámogatási rendszer. A KKT szerepének továbberősítése, valamint az NKFIH tudományos társelnöki pozíciójának létrehozása ezt a célt szolgálja – emelték ki a közleményben.

(MTI)

Fotó: Frank Yvette