Gránátalma, jojoba, okra, banánfa – mind megtalálható a szegedi Mars téri piacon. Az évről-évre egyre nagyobb gondot okozó szárazságnak köszönhetően ugyanis egyre többen fognak bele valamilyen különleges zöldség vagy gyümölcs termesztésébe. Ez lenne a klímaváltozás pozitív következménye a Dél-Alföldön? Takácsné Dr. Hájos Máriát, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar professzorát kérdeztük.
– A normál klímához szokott zöldségnövényeink nagyon nehezen viselték idén a hirtelen jött forróságot, amit esetenként ugyanilyen hirtelen jött lehűlés követett. Sajnos még úgy is óriási károk keletkeztek, hogy a gazdák öntözték az állományt. Bár valljuk be, ma már zöldségfélét öntözés nélkül szinte lehetetlen előállítani. Tehát annak ellenére, hogy ellátták vízzel a termelők ezeket a zöldségnövényeket, az UV sugárzás (főként UV-B) szinte egész nyáron akkora volt, hogy ha a növények felett nem lett volna takarás, akkor a növények zsenge termései bizony megégtek volna. Ilyen például a paradicsom, a fűszerpaprika vagy az uborka és a dinnye. Ha pedig a termelőknek szerencséjük volt, még akkor is előfordultak az elszíneződések. Ezen kívül a hőségből adódóan megtermékenyülési gondok is adódtak. Ez a másik olyan tényező, ami komolyan csökkentette a megfelelő hozam lehetőségét – kezdte gondolatait Takácsné Dr. Hájos Mária, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának professzora.
A szakértő kiemelte: sok esetben a nem megfelelő öntözés is okozhat kárt, ezért érdemes csepegtető öntözőrendszereket kiépíteni, ami tényleg képes arra, hogy célirányosan lássa el a növényeket megfelelő vízmennyiséggel.
– Köztudott, hogy a mezőgazdaságba való beruházásnak komoly anyagi vonzata van, viszont a szélsőséges időjárási viszonyok miatt, a termelőknek fontossá vált a befektetés, más különben nem éri meg nekik mindezzel foglalkozni – mondta a professzor.
Vannak azonban olyan gazdák is, akik a felmelegedésben „potenciált” látnak. A Mars téri piacon például saját termesztésű okrát, fügét, jojobát, gránátalmát vagy épp banánfát is lehet venni. Ladányi Erika, Frányó Zoltán és Antal Róbert is bátran fogott bele a déli gyümölcsök termesztésébe. A szakértő szerint lassan mindez nem számít majd akkora kuriózumnak, mint néhány éve.
– A fügeültetvények szinte természetessé váltak, ahogyan kivit, indiai banánt vagy épp gránátalmát termeszteni sem olyan különleges ma már Magyarországon. Ám ezekkel az újfajta növényekkel, újfajta kártevők is megjelenhetnek, így a már jól bevált növényvédőszerek nem biztos, hogy hatékony védelmet jelentenek ellenük. Ha pedig erősebb szert alkalmaznak a termelők, akkor akár a beporzó ágensek is sérülhetnek. Sokkal nagyobb kiszolgálást és védelmet igényelnek tehát ezek a fajok, mint gondolnánk. Ugyanitt fontos megemlíteni a nemesítőket is, akik azon dolgoznak, hogy az új fajtáknál / hibrideknél ez a hektikus időjárás minél kisebb stresszhatást okozzon. Érdekesség, hogy a csicsóka lassan, de biztosan népszerű lesz, mert extenzíven is termeszthető, viszonylag igénytelen, könnyen megterem bárhol, biomasszája pedig siló kukorica szintű takarmánynak felel meg. Betakarítására pedig alkalmasak a burgonyaszedő gépek is. Ezen túlmenően, inulin tartalma miatt egészséges, mindenféle éttrendbe beilleszthető alapanyag – emelte ki Takácsné Dr. Hájos Mária.
A szakértő szerint azok a termelők, akik déli gyümölcsök és különleges zöldségek termesztésébe fognak, fontos, hogy több felől tájékozódjanak a saját régiójukat illetően. Az interneten túl, kertész gazdák közötti összejövetelek, különböző előadásokon való részvétel és fórumok látogatása segítheti őket az új, klimatikus tényezőkhöz való alkalmazkodásban és az új technológiai elemek használatában, hogy egészséges, szép termésük legyen.
Hozzátette: vannak azonban olyan zöldségek és gyümölcsök, amelyeket a hőség miatt, ha így haladunk, fel kell számolnunk. Ilyen a málna vagy a zöldborsó.
– A hazai konzervgyárak kapacitásának 75%-a zöldborsóra és csemegekukoricára épült. Éppen ezért a zöldborsót Magyarországon szakaszosan vetik, annak érdekében, hogy a gyár egy-egy hónapon keresztül képes legyen zöldborsót konzerválni. Ez március elején a kifejtő borsóval indul, majd őt követi március közepétől a velőborsó vetése. Ám a korai tavasznak köszönhetően az áprilisi vetésből származó állománynál a hirtelen felmelegedés miatt a hüvelyek kicsik maradtak, csak néhány szem borsót tartalmaztak és a bennük lévő cukor gyorsan keményítővé alakult át. Vagyis nem csak a hozam, de a minőség is csökkent. Jelenleg, azt látjuk, hogy minderre egy megoldás van, mégpedig az, hogy a termelők októberben, novemberben vagy épp decemberben kezdenek el vetni, méghozzá áttelelő (kifejtő) borsót, és a következő év elején egy kicsit korábban kezdenek el betakarítani, mint egyébként. Ahogyan említettem a csemegekukorica is hasonló bajban van, a málna is, a káposztafélék is, ahogyan a burgonya is – ismertette.
A professzor szerint érdemes meggondolni, hogy mekkora területet tervezünk egy-egy fajra.
– Sajnos a nagyüzemű termelést át kell gondolni. A klímaváltozás okozta kihívások egyik legfőbb hozadéka minden bizonnyal az lesz, hogy a termelők kisebb területen, esetleg vándorfólia alatt, takarásban, újfajta technológiákat alkalmazva fognak tudni terményt előállítani ahhoz, hogy az jó minőségű élelmiszeripari alapanyag legyen. Ezekkel a módszerekkel legalább három héttel korábban ültethetnek, vethetnek és a betakarítás is előbb tud megvalósulni így kisebb a kockázata annak, hogy redukálódik a termés – fogalmazott.
A Dél-Alföld van a legnagyobb bajban.
– A Dél-Alföld egykor a zöldségtermesztés centruma volt, mindazok ellenére, hogy kevesebb a csapadék és számos helyen lazább a talaj szerkezete. Sosem volt könnyű és ma sem az ezeket a tényeket áthidalni. Erre talán a burgonya példája a legjobb. Ha azt június végén, július elején elültetik, foszlós héjjal fel lehet szedni október környékén, novemberre parásodik a héja, és ha megfelelőek a körülmények, még tárolható is lesz a következő év tavaszáig – zárta gondolatait Takácsné Dr. Hájos Mária.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette, SZTE MGK
