Kenéz Gábor 13 évvel ezelőtt költözött Szegedről New Jerseybe. Kivándorlásának legfőbb oka az volt, hogy Magyarország feltételrendszere nem egyezett az ő feltételrendszerével. Az akkori gazdasági helyzet nagyon megnehezítette számára a boldogulást vállalkozóként, ezért úgy döntött, a jobb élet reményében, szerencsét próbál az Egyesült Államokban.
Magyarországnak változásra van szüksége
– Szegeden születtem, Szegeden jártam általános és középiskolába, majd Pécsen és Szegeden tanultam, ezt követően vállalkozni kezdtem. Később azonban elhagytam az országot, mégpedig azért, mert nem tudtam azonosulni azzal, ami akkor, ott történt. Mindaz ugyanis kivetült a gazdaságra, és érintette a vállalkozásomat is. Döntenem kellett tehát, és én az Egyesült Államok mellett döntöttem. Ennek 13 éve, és azóta sem bántam meg semmit. Megtaláltam a számításaimat, sőt a jövőmet is itt képzelem el. Nem titok ugyanis, hogy ha valaki itt tervez, akkor a terveit egy meghatározott időn belül, számokba tudja önteni – kezdte gondolatait Kenéz Gábor, ex szegedi vállalkozó.
Gábor New Jerseyben él, főállásban egy logisztikai cégnél dolgozik, emellett további két cégnél szociális médiakoordinátori feladatokat lát el. Ezen felül pedig saját Facebook-oldalát is egyre több tartalommal tölti meg.
– A közösségi médiában való menedzserkedés egy újkeletű dolog a számomra, egy új irány az életemben. Mindig is volt mondanivalóm azzal kapcsolatban, ami a környezetemben zajlott. Mindig is voltak gondolataim a világról, és az ott zajló történésekről és nincs ez másként most sem. Ezekre a gondolatokra, személyes tapasztalatokra és véleményre épülnek a tartalmaim, részben edukációs, részben szórakoztató jelleggel. Hiszek abban, hogy az a jó, ha az embereknek van véleményük a körülöttük zajló dolgokról, hiszen mindez nemcsak érinti, hanem meg is határozza őket. Az pedig, hogy az elmúlt időszakban egy kicsit markánsabban fogalmaztam, annak köszönhető, hogy azt láttam, hogy az, amit már 10 évvel ezelőtt is gondoltam a magyar gazdasági rendszerről, vagyis, hogy nem megfelelő, – sőt az elmúlt egy évtizedben csak rosszabb lett – teljes mértékben beigazolódott. Ennek pedig, mint az jól látszik, politikai okai vannak. Sajnos nagyon gyengének bizonyult a magyar ellenzék az elmúlt 10 évben, és egy olyan társadalomban, ahol az állam irányít, ő szab meg mindent, egy sokkal erősebb ellenzéki erőre van szükség. Pártállás nélkül azt gondolom, hogy a magyar embereknek elegük lett és igényt tartanak a változásra – mondta.
Arra a kérdésre, hogy Magyar Péter hozhat-e változást, Gábor Amerikából nézve a mai magyar politikai életet, a következő választ adta:
– Azt gondolom, hogy Magyar Péter volt az egyetlen az elmúlt időszakban, aki észrevette mindazt, amiből a népnek elege lett. Ő az, aki nemcsak belpolitikai, hanem európai szinten is képes volt egy olyan ellenzéki párt létrehozására, amelyből jól látszik, hogy erős és meghatározó. Érdeklődve figyelem a történéseket, egyelőre hiányolom az igazi, politikai vitákat és soknak tartom a magánélet kiteregetését, bizonyára naiv egy elvárás volt irányába, hogy a változás elsősorban ilyen szinteken következzen be általa – tette hozzá.
Sokan kíváncsiak lehetnek arra is, hogy az egykori szegedi vállalkozónak mi haszna származik abból, hogy elsősorban olyan politikai tartalmakat gyárt közösségi oldalára, amelyek a magyar politikai életről szólnak, nem pedig az amerikai közéletről.
– Magyarország mindig is szívem csücske marad, én azt gondolom, hogy 13 évvel ezelőtt nem hátat fordítottam az országnak, pusztán egy másik életteret választottam magamnak, azért mert Magyarország feltételrendszere nem egyezett az enyémmel. Ettől függetlenül az édesanyám ott él, a fiam ott jár egyetemre, a szeretteim és a barátaim egy része ugyancsak ott lakik, így elkerülhetetlen, hogy érdekeljen, mi is zajlik az országban. Jó látni, hogy egyre több, középosztálybeli – akik eltűnőfélben vannak egyébként – meri hallatni a hangját és ugyanazt érzik és gondolják, mint, amit én annak idején: Magyarország egyre élhetetlenebb – emelte ki.
Nemcsak a magyar politikai élet követésére, hanem az amerikaira is szentel időt.
– Az Egyesület Államokban a politikai helyzet kevésbé befolyásolja az itt élők mindennapjait. Nem tolják minden nap az arcunkba, hogy ez mennyire fontos. Itt azért sokkal jobban működik a demokrácia. Dönthetünk arról, hogy mennyit foglalkozunk a politikával. Nem érinti a pénztárcánkat minden egyes törvénymódosítás, amit egyik napról, a másikra hoznak meg…– mesélte.
Kenéz Gábornak már van tapasztalata arról, hogy milyen vezető Donald Trump és arról is, hogy milyen vezető Joe Biden. Kérdésünkre pedig azt is elárulta, hogy szerinte, melyik a jobb.
– A kérdés annyiban nem fair, hogy Donald Trump a koronavírus-járvány kitörése előtt vezette Amerikát, és valljuk be: egy kicsit könnyebb dolga volt, mint most Joe Bidennek. Az emberek egyébként már egy jó ideje elégedetlenek az infláció, a rosszul kezelt háborús helyzetek, a határvédelem és az elszegényedő középosztály miatt. Ezeket a kérdésköröket Donald Trump jobban kezelte, és azt gondolom, hogy jobban kezelné most is, mint, Kamala Harris. Kérdés, hogy a Trump ellen indult büntetőeljárás mennyire befolyásolja majd a választásokat november 5-én. De Kamala Harrisnak sincs könnyű dolga, egyrészt mert teljesíteni kell Joe Biden ígéreteit, másrészt mert bizonyítania kell azt, hogy képes a saját ígéreteinek is eleget tenni. Bár az amerikai elnökválasztás ettől sokkal összetettebb, sajnos nem csak az ígéreteken áll vagy bukik, hogy ki lesz az Egyesület Államok 47. elnöke – emelte ki.
Bonyolult rendszer
Amerikában elnök csak az lehet, aki született amerikai állampolgár, legalább 35 éves, és legalább 14 éve az Egyesült Államok lakosa. Szavazni minden 18 év feletti állampolgár szavazhat, de a szavazáshoz regisztrálniuk kell a választók jegyzékébe. Ennek szabályai államonként változnak.
Választásokat négyévente tartanak november első hétfője utáni kedden. Idén ez november 5-re esik. Több államban azonban lehetőség van korai szavazásra, és ezt megtehetik levélben is.
Az Amerikai Egyesült Államok 50 állam szövetségéből tevődik össze (plusz a főváros, Washington DC). Arról pedig, hogy ki legyen az amerikai elnök, az államok döntenek. A választók valójában arról szavaznak, hogy saját államuk melyik jelöltet támogassa.
Minden egyes államnak adott szavazata van, ez az elektori szavazat. Összesen 538 elektori szavazaton osztoznak a jelöltek, és az lesz a győztes, aki több mint a felét megszerzi, azaz 270-et. Minél népesebb egy állam, annál több elektori szavazata van. Az elektori szavazatok száma megegyezik az adott állam kongresszusi helyeinek számával: minden államnak két szenátora van, valamint a lakosság száma alapján meghatározott képviselője. Így a legkisebb államoknak három elektori szavazat jut, míg a legnépesebb Kaliforniának 55.
A legtöbb államban a „győztes mindent visz” elve érvényesül. Azaz a legtöbb szavazatot szerző jelölt megkapja az adott állam összes elektori szavazatát. Az elektori szavazatokat pedig hivatalosan az elektorok adják le.
Az elektorok azok, akik hivatalosan döntenek arról, hogy ki legyen az Egyesült Államok elnöke. A választók valójában rájuk adják le szavazataikat, bár nevük nem szerepel a szavazólapon. Hogy ki lehet elektor, arról államonként változó szabályok alapján döntenek. Általában a politikai pártok választják ki őket. Leginkább a párttisztviselők kapják meg a lehetőséget, hogy elektorként szavazhatnak – összegezte korábban a 24.hu.
Donald Trump a nyerő?
– A gyengekezű Biden adminisztráción Kamala Harris sem tud változtatni attól tartok. Így aztán az én véleményem az, hogy Donald Trump kellene, hogy megnyerje a választásokat. Ő képes lenne gatyába rázni Amerikát és a világot. Bár a világ sorsa azonban azt gondolom, hogy elsősorban a Közel-Kelet viselkedésén, Oroszország és Kína viselkedésén múlik. Egy keménykezű amerikai vezető azonban békés útra terelheti a világban zajló konfliktusokat – emelte ki.
Kenéz Gábor úgy látja, hogy az ott élő magyarokat kevésbé érdekli, hogy mi lesz Amerika sorsa.
– Az, hogy az itt élő magyarokat kevésbé érdekli Amerika sorsa, minden bizonnyal annak köszönhető, hogy ahhoz vannak szokva, hogy az állam irányít. Ő mondja meg kvázi, hogy kire kell szavazni, kit kell szeretni, kit kell követni. Nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy felállhatnak és elmondhatják, amit gondolnak. Nem hisznek abban, hogy létezik demokrácia, léteznek szoros politikai versenyek, Az amerikaiak ezt másképp látják. Ők nagyon magukénak érzik a döntés jogát. Ezt jól bizonyítja talán az is, hogy a házak előtti kiskerteket, füves területeket ilyenkor ellepik a kis táblácskák, amelyekről jól kivehető, hogy kivel szimpatizálnak, kire szavaznak. Emellett zászlócskák díszítik az autókat és az itt élők bátran vállalják is a véleményüket azzal kapcsolatban, hogy kire és miért teszik le a voksukat. És ezek a vélemények jól megférnek egymás mellett még akkor is, ha különböznek. Ez alapján azt látom és tapasztalom a környezetemben, hogy a többség Trumppal szimpatizál – osztotta meg.
Zárásképp megtudtuk, hogy vannak olyan munkáltatók, akik elengedik a dolgozókat, nem kell bemenniük a szavazás napján dolgozni, és az is kiderült, hogy a legtöbb államban estére kelve megtelnek az otthonok és kocsmák és az emberek együtt várják az eredményeket.
Pósa Tamara
Fotó: Kenéz Gábor, MTI/EPA/Caroline Brehman, MTI/EPA/Jim Lo Scalzo, Joe Biden hivatalos Facebook-oldala
