Magyarországon minden nap megközelítőleg 150 öngyilkossági kísérletet követnek el és bár a kísérletek nagyobb hányadát nők végzik, mégis a befejezett öngyilkosságok 65-75%-ban a férfiak körében következnek be. Hogy mi ennek az oka? Hogy az alkoholizmus mennyire játszik mindebben szerepet? És, hogy mi a megoldás? Schulcz Rebekát, a szegedi Mentaline Pszichológiai Stúdió pszichológusát kérdeztük.
Mi jellemző a szuicid hajlammal rendelkező emberekre?
Az öngyilkosság az autoagressziónak, azaz a személy önmaga ellen irányuló agressziójának egy olyan formája, amely legtöbbször egy krízishelyzetre adott válaszreakció. A szuicid hajlammal rendelkező személyek úgy érezhetik, hogy a krízishelyzet feszültségét, vagy kritikusságát már nem bírják tovább elviselni. Fontos, hogy az öngyilkossági késztetés mögött nem konkrét meghalási vágy, hanem a krízishelyzetből való, egyetlen menekülési útvonal áll. Végleg ki akarnak szállni a helyzetből, és nem lévén alkalmasabb eszközük a helyzet megoldására, vagy már kimerült a repertoár, ezért a meghalást látják egyedüli megoldásnak. Veszélyeztetettnek számítanak azok, akiknek korábban már volt öngyilkossági kísérletük, akik pszichiátriai kórképekkel (depresszió, dependencia, skizofrénia, személyiségzavar) vagy kilátástalanságérzéssel járó szomatikus betegségekkel (krónikus betegségek, rosszindulatú daganat) küzdenek. Szintén magas rizikófaktor a családban korábban befejezett öngyilkosság, mely egyfajta mintául szolgálhat krízishelyzetek megoldására. Egyes identitásproblémák, diszfunkcionális konfliktusmegoldási stratégiák, valamint az emocionális és szociális támogatottság elégtelensége szintén okot adhatnak szuicid késztetésre. Kifejezetten veszélyeztetettek a serdülők és az idősebb férfiak. Magyarországon minden nap megközelítőleg 150 öngyilkossági kísérletet követnek el. Habár a kísérletek nagyobb hányadát nők követik el, mégis a befejezett öngyilkosságok 65-75%-ban férfiak körében történnek, ugyanis a férfiak kevésbé nyitottak a segítségkérésre. A férfiak körében jellemzőbb, hogy az adaptív megküzdési módszerek helyett olyan eszközökhöz nyúlnak, mint az alkohol vagy drog, jobb esetben a munkába, vagy sportba való beletemetkezés. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, vidéken élők körében gyakrabban fordulnak elő öngyilkossági kísérletek.
Az öngyilkossági szándékot megelőzheti az úgynevezett normatív (normál életfolyamatok változásaiból adódó krízisek) és akcidentális (váratlan, sorscsapásszerű helyzet hatására kialakuló, megváltozott élethelyzet) krízis is. A preszuicidális szindróma, azaz az öngyilkosságot megelőző jellegzetes tünetegyüttes leírása Ringel nevéhez köthető, miszerint a szuicid cselekményt megelőzően jól körülírt tünetegyüttes figyelhető meg. A triász első tünetcsoportja a dinamikus beszűkülés, mely során az illető érdeklődése fokozatosan lecsökken, kevéssé kötik le a külvilág ingerei, eseményei. Ez a tudati beszűkülés motivációhiánnyal és reménytelenségérzéssel társul. Beszűkülnek a pszichológiai dimenziók és a konfliktusmegoldó stratégiák, mellyel párhuzamosan az autoagresszív mechanizmusok kerülnek előtérbe. A szociális kapcsolatok elvesztik vonzerejüket, ezáltal társas izoláció következhet be. Ez a dinamikus beszűkülés igen veszélyes, mert a fókuszban lévő probléma irreálisan felértékelődhet. A második tünetcsoport a gátolt és befelé forduló agresszivitás. A krízishelyzet megnöveli a frusztrációt, azonban a megoldási lehetőségek hiánya és az agresszivitás gátlása, illetve befelé fordulása akadályozza annak levezetését. Az illető önvádlással és bűntudattal teli önmagát hibáztatja, amiért nem tud kikerülni a krízishelyzetből. Az indulat kifelé való levezetésének hiánya befelé fordítja az agressziót, így a saját test bántalmazásának vagy megsemmisítésének vágyát eredményezi. A harmadik tünetcsoport a fantáziavilágba való menekülés. A fokozott beszűkülés okán befelé irányulnak az energiák és késztetések. Az öngyilkossági veszélyben lévő személy elkezd fantáziálni a meghalásról és annak módszeréről, mint egyfajta jövőbe vezető útról, mely kilépést enged a kínzó helyzetből.
A legtöbb esetben milyen nehézségek vezetnek el oda, hogy az ilyen hajlammal bírók el is kövessék az öngyilkosságot?
Számos krízishelyzet, mentális vagy szomatikus betegség válthat ki szuicid krízist. A leggyakoribb kiváltó tényező a szuicid szándék mögött a családi élet válsága. Az egyént körülvevő szociális háló összetartó ereje és bensőséges mivolta lehetőséget ad a konfliktusok feldolgozására és az érzelmi harmónia megtalálására. A minket körülvevő elsődleges szociális háló, a család megbomlása esetén önértékelési zavar, diszharmónia és tartós frusztráció jelentkezhet. A család nemcsak megtartó erő, hanem kóroki tényező is lehet. Válsága (házassági krízis, szülőszerep súlyos konfliktusa, kóros dinamikai folyamat, krónikus betegség) erősen befolyásolhatja az egyén érzelmi és hangulati állapotát.
A teljesítmény-, identitás-, szerep-, és karrierkonfliktusok szintén súlyos válsághelyzetet idézhetnek elő. Ilyen lehet egy egzisztenciális krízis (anyagi függőség), testi-lelki másikra utaltság (önellátást akadályozó állapotok, párkapcsolati függőség) vagy kiszolgáltatottság helyzete. Egy jól körülírt és tartóssá vált, az egyén számára megoldhatatlannak tűnő eseménysor vagy elviselhetetlen konfliktushelyzet önmegsemmisítő gondolatokat, önpusztító fantáziákat válthat ki. Az öngyilkosság, mint kiút kezdetben csak a fantáziák szintjén, majd rendszeresen visszatérő gondolatként jelenhet meg a megoldás keresésének útján.
Az alkohol mennyire van jelen a szuicid hajlammal rendelkezők életében?
Számos esetben egy krízishelyzettel való megküzdési folyamat okán alakul ki valamilyen függőség (alkohol, drog), mely inkább egyfajta okozat, mintsem ok a szuicid szándék mögött. Általánoságban elmondható, hogy a függőségekkel küzdő személyek nagyobb szuicidális rizikónak vannak kitéve. Az öngyilkosságot elkövetők jelentős hányadánál kimutatható az alkohollal vagy drogokkal való visszaélés. Az alkoholos vagy drogok általi befolyásoltság növelheti az öngyilkosságok kockázatát azoknál a személyeknél, akiknél fennáll valamilyen krízishelyzet vagy mentális sérülés. A lerészegedés gyakorisága az az elsődleges tényező, amely befolyásolja a kockázatemelkedést. Ezt követi az elfogyasztott alkohol mennyisége. Egyes kutatások az egy főre jutó alkoholfogyasztást a megemelkedett számú öngyilkossággal hozzák összefüggésbe.
Vezethet az alkoholizmus öngyilkossághoz?
Önmagában az alkoholfogyasztás nem vezet egyenesen arányosan az öngyilkosság elkövetéséhez. Az alkoholfogyasztásnak számos káros hatása van, így a szociális háló beszűkülését eredményezheti, növelheti a szorongást, ronthatja az általános közérzetet, megnövelheti a daganatos megbetegedések rizikóját és a munkahely, vagy családi kapcsolatok elvesztéhez is vezethet. Ez mind egyenként vezethet szuicid szándékhoz, valamint ezen tünetegyüttesek összessége is előidézhet öngyilkossági válságot. Amennyiben az alkoholfogyasztás egy krízishelyzethez társul, úgy az ittas állapot megnöveli az öngyilkosság elkövetésének kockázatát.
Ön milyen nehézségekkel rendelkező emberekkel találkozik munkája során, mekkora arányban van jelen köztük az ilyen hajlammal bírók száma?
Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusként legnagyobb hányadban az életminőséget erősen befolyásoló betegségekkel (például daganatos vagy krónikus kórképek) élő személyekkel illetve családtagjaikkal, pszichoszomatikus (testi tünetekre nem visszavezethető) betegségekben szenvedő egyénekkel, stresszel valamint szorongással küzdő kliensekkel találkozom. Emellett számos fiatal, a kapunyitási pánik időszaklában lévő személy fordul hozzám segítségért. Általánosságban tíz kliensből kettő esetén előkerül az öngyilkosság gondolata.
A Száraz november nevezetű kezdeményezés kapcsán hírportálunk ebben a hónapban minden nagyobb lélegzetvételű interjúját az alkoholizmus témájának szenteli.
Az első interjút, amelyet Urbán-Szabó Gáborral, a szegedi Kiút alapítvány vezetőjével készítettünk, itt olvashatják újra.
A második interjú, amelyet Búsi Dáviddal, a SZMJVÖ Bölcsődéi és Gyermekjóléti Központ, Család- és Gyermekjóléti Központjának munkatársával készítettünk, itt olvasható újra.
A harmadik interjú, amelyben ugyancsak Búsi Dávidot kérdeztük, immár mint a Kék Tesla című előadás szereplőjét, amely a Szegedi Nemzeti Színház Kooperáló Alkotóterének drogprevenciós előadása itt olvasható el megint.
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
