Az Országos Bírói Tanács (OBT) három évre elnökének választotta Pecsenye Csabát – közölte a testület csütörtökön az MTI-vel. Közleményük szerint az OBT szerdai ülésén választotta meg új elnökét.
Tudatták, az OBT az ülés előtt átvette a négyoldalú megállapodás ellen tiltakozó bírók és igazságügyi alkalmazottak aláírását tartalmazó leveleket a Magyar Bírói Egyesület és a Res Iudicata Egyesület képviselőitől. A tanács megvitatta a megállapodással kapcsolatos bírói felvetéseket, majd Pecsenye Csaba összefoglalta a tanács álláspontját.
Ezek szerint az OBT-elnök határozottan visszautasítja azt, hogy a megállapodás aláírásával bárkinek a becsülete sérült volna.
“Az előfordulhat, hogy az Országos Bírói Tanács rossz döntést hoz, önmagában azonban ez a körülmény senkinek a becsületét nem sérti. A hangulatkeltés helyett célszerűbb az esetleges rossz döntés helyrehozatalához vezető megoldások megtalálása” – idézték Pecsenye Csabát, aki elmondta, több hozzászólásból az derül ki, miszerint van olyan álláspont, hogy a megállapodás megkötésének jogszabályi alapja nincs.
Továbbá, hogy ilyen megállapodást a bírói kar felhatalmazása nélkül nem köthetett volna az OBT, és ilyen felhatalmazása a tanácsnak a bírák részéről nem volt.
“A bírák és igazságügyi alkalmazottak javadalmazása, a bírósági szervezeti rendszerrel kapcsolatos jogszabályok előkészítése, azok véleményezése, a bíróságok igazgatásához tartozik, ezért az alaptörvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.) alapján a megállapodás megkötésének jogszabályi alapja megvolt” – mondta.
A bírói függetlenség szerinte fontos.
“Önmagában a megállapodás nem sérti a bírói függetlenséget, hanem a célokhoz vezető jogszabályalkotási folyamat eredményeként születendő jogszabályok potenciálisan magukban hordozzák a bírói függetlenség megsértésének veszélyét” – fogalmazott Pecsenye Csaba a közlemény szerint.
Az OBT elnöke kifejtette, a hozzászólások kis százalékában történik hivatkozás arra, hogy ezt a kérdést kezelni kell, hiszen a bírósági szervezet reformra szorul. Az alaptörvény szerint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés, amely – többek között – törvényeket alkot, elfogadja a központi költségvetést és jóváhagyja annak végrehajtását, valamint megválasztja a miniszterelnököt.
A törvényhozó és a végrehajtó hatalomnak jogában áll a bírósági szervezetrendszer keretének meghatározása, de a hatalommegosztás elvére figyelemmel az igazságszolgáltatás szervezetrendszerének kialakítása során elengedhetetlen a bíróságok álláspontjának beszerzése, melynek egyik lehetősége az, hogy a jogszabályalkotásban részt vegyenek a bírósági szervezetek, ideértve ezek között az Országos Bírói Tanácsot. A tanács részt vesz a jogszabály-előkészítés folyamatában, melyhez beszerzi a bírói érdekképviseleti szervek véleményét.
“Célként fogalmazzuk meg azt, hogy koncentrálunk az előttünk álló jogszabály-véleményezési feladatokra, és az OBT, mint alkotmányos szerv a véleménye kialakítása során becsatornázza a bírói érdekképviseleti szervek véleményét” – idézték a kommünikében Pecsenye Csabát.
(MTI)
Fotó: illusztráció
