Nemrégiben olvasóink hívták fel a figyelmünket rá, hogy a szegedi Tisza-parton egyre több hód munkálkodik. Mi pedig úgy döntöttünk, megkérdezzük a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársát arról, hogy milyen előnyünk származhat nekünk mindebből. Kiss Mónikával, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának osztályvezetőjével beszélgettünk röviden.
– Az eurázsiai hód a 19. századi kipusztulásáig igen elterjedt volt hazánk folyóinak hullámterén található ligeterdőiben. Ezt követően aztán hosszú ideig nem találkozhattunk velük Magyarországon. Majd a kilencvenes évek végén megkezdődött a visszatelepítésük. Ezt követően a mi működési területünkön, a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben 2006-ban, itt is megtörtént az első és egyetlen betelepítés a WWF Magyarország által. A területen azóta újra stabilan, nyomaik alapján növekvő számban vannak jelen a hódok. Az elmúlt években a Duna-Tisza közén is jellemzően megjelent a faj a számukra alkalmas élőhelyeken. Ilyen például Tiszaalpár, a Péteri-tó, a Duna-völgyi Főcsatorna vagy az Alsó-Tisza – kezdte gondolatait Kiss Mónika, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Ökoturisztikai és Környezeti Nevelési Osztályának osztályvezetője.
A szakértő kiemelte: a Kiskunsági Nemzeti Park működési területén élő hódok állományának nagyságáról nincsenek pontos adataik, becsléseink szerint több száz példányról lehet szó. Országosan ez a szám már több ezer, ám sajnos erről sincsenek konkrét adataik. Hozzátette: jelenlétük azonban több szempontból is pozitív lehet.
– Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a megőrizendő életközösségek fenntartását a hódállomány nem veszélyezteti. Tájátalakító tevékenységük gyakran kifejezetten pozitív hatásokkal jár. Rágásukkal segíthetik a part menti növényzet megújulását. Az általuk kidöntött fák, mint holtfák, később élőhelyet, táplálékot biztosítanak számos gombának, állatfajnak, és közvetve az ezeket fogyasztóknak, illetve további fajoknak búvó- és szaporodóhelyet adnak. Tevékenységük hatásaként nő a biológiai sokféleség, és az úgynevezett hódmocsarak a kétéltűek számára is szaporodóhelyként szolgálnak – ismertette Kiss Mónika.
De mi történik akkor, ha több kárt okoznak, mint hasznot?
– A 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2022-es módosítása alapján az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése, mérséklése érdekében – amennyiben természetvédelmi érdeket nem sért és más célravezető megoldás nincs – az eurázsiai hód gyérítését a természetvédelmi hatóság engedélyezheti – osztotta meg a szakértő.
Nos, reményeink szerint azért erre Szegeden és annak körénykén nem kerül sor. Bízunk benne, hogy a hódokra továbbra is úgy tekintenek az itt élők, mint egy természetvédelmi szempontból hasznos állatra.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
