Előbb a madárinfluenza, majd a madárhimlő megjelenése aggasztotta a magyarokat az elmúlt néhány hónapban, ám a szakértő szerint egyik sem veszélyes az emberre nézve. Ahogyan a hosszan vonuló madarak érkezése és az itt telelőké sem jár semmiféle kockázattal. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról és az érkező madarak fogadásáról Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei helyi csoportjának titkárát kérdeztük röviden.
– Az egyik, amit a fertőzések közé sorolunk, az a madárinfluenza, ami leginkább az őszi, téli időszakban van jelen, tavasszal azonban eltűnik. Általában az itt telelő vagy épp átvonuló madarakat érinti. Talán az egyik legjobb példa erre a két évvel ezelőtt bekövetkezett nagy darupusztulás, amely során 20-50 ezer darumadár vesztette életét madárinfluenza miatt. Tavaly kisebb mértékben volt mindez jelen és a libákat illetve a hattyúkat érintette, alacsonyabb számban. A Hortobágy az Észak és Kelet felől jövő, vonuló darucsapatok híres gyülekező helye, ahol rendszerint keveredik a kétféle irányból jövő és többféle irányba távozó madarak sokasága. Tulajdonképpen itt tudják átadni egymásnak ezek a madarak a különböző fertőzéseket. Vannak rezisztens és nem rezisztens példányok, az utóbbiak azok, akik elpusztulnak, a rezisztensek pedig túlélik, sőt az utódaik is rezisztensé válnak. A másik a madárhimlő, ami egy olyan vírus okozta fertőzés, ami sporadikusan terjed és alapjában véve a madáretetőknél és itatóknál adják át egymásnak az állatok. Ilyenkor furcsa kinövések keletkeznek a madarakon, például a csőrükön, a szemükön vagy a lábukon. És általában annyira legyengülnek, hogy idővel áldozatul esnek a ragadozó madaraknak. Fontos tehát, hogy az etetőket és az itatókat karbantartsuk, tisztán tartsuk. Így lehet a fertőzések lokális elterjedését megakadályozni, elfojtani – kezdte gondolatait Tokody Béla, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei helyi csoportjának titkára.
Ahogy az emberiség, úgy tehát a madarak is több, komoly járványt kellett már, hogy legyűrjenek. A szakértő elmondása szerint azonban attól nem kell félni, hogy az általuk terjesztett vírusok hatással lennének ránk. Annak ellenére, hogy korábban megállapították: a madárinfluenza képes megfertőzni az embert is. Az ilyen esetekre azonban eddig leginkább a különféle baromfitelepeken került sor.
– A hosszú távon vonuló madaraknál jelentkezhetnek, olyan vírusok, amelyek hatással lehetnek a hazai madárfaunára és esetleg még az embereket is megbetegíthetik, ilyen például a Nyugat-nílusi láz. Ez volt az a betegség, ami a hazai héja állományt majdnem teljesen kipusztította az elmúlt két évtizedben. Szerencsére azonban a körükben is voltak rezisztensek, így azt látni, hogy lassan, de biztosan ismét növekszik a lélekszámuk – mondta.
Arra a kérdésre pedig, hogy miként készülhetünk fel a madarak érkezésére, Tokody Béla a következő választ adta:
– Figyeljünk oda az élőhelyeikre, kíméljük meg őket. A madárvédelem legfontosabb eszköze: a madarak élőhelyének a védelme. Vagyis ne vágjuk ki a bokrokat, fákat, próbáljunk meg diverz kerteket fenntartani. Ugyanis, ha változatos az élőhely, változatos lesz a táplálékbázis is. Ez a két dolog pedig lehetővé teszi a számukra, hogy sikerrel szaporodjanak – zárta a beszélgetést a szakértő.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
