A viszontagságos időjárásnak köszönhetően idén is bajban a magyar mezőgazdaság. A kevés csapadék és az április elejei fagy a zöldségekre, a gyümölcsökre és a gabonafélékre is rosszul hat, nem beszélve a méhcsaládokról. Így már szinte az is biztos, hogy mindenből kevesebbet, de többért tudunk majd venni a piacon mindenből. Interjú Sipos Józseffel, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar címzetes egyetemi docensével, avagy a sokak által ismert Sipos Gazdával.
– A 2024-es év őszi, téli időszakában sokkal több csapadéknak kellett volna hullania, akár eső, akár hó formájában ahhoz, hogy a 2025-ös év első 2-3 hónapjában ne forduljon elő oly mértékű vízhiány, mint, amilyen előfordult. Sajnos azonban elmondható, hogy mindez nem újkeletű, jó néhány éve görgetjük magunk előtt a szárazság problémáját, minek köszönhetően a Dél-Alföldön szőlőültetvények, gyümölcsfák és veteményesek száradnak ki, mennek tönkre. És bár az elmúlt hetekben jóval több csapadék esett, mint, amennyire számítottunk, ez sajnos csak a talajok felső (65-70 cm) felszínéig jutott, annak felső rétegeit töltötte fel. Ez ugyan a tavaszi vetésű növényeknek most kedvez, segíti a gyökérképződést az őszi vetésű gabonák esetében is, de mégsem elég. Ezért fontos, hogy a megfelelő kertművelési technikákat alkalmazva takarjuk a talajt, ne mozgassuk azt, hogy a benne lévő vizet a növények hosszabb ideig hasznosítani tudják – kezdte gondolatait Sipos József, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar címzetes egyetemi docense.
A szakértő szerint a szárazság a tavalyi évhez hasonlóan, idén is kihatással lesz a zöldségek és gyümölcsök minőségére és mennyiségére is.
– A csapadékeloszlás évről-évre egyre aránytalanabb, és pont a nevelőhónapokban nem részesülnek a növények a szükséges mennyiségből, ami rányomja a bélyeget a zöldségek és gyümölcsök, illetve a szántóföldi növények mennyiségére és minőségére egyaránt. A meteorológusoknak nincs könnyű dolguk, sajnos csak nagyon rövid előrejelzéseket képesek összeállítani, azt viszont már most tudni, hogy a 2025-ös év is egy igen száraz év lesz és szinte az is biztos, hogy mindenből kevesebbet, de többért tudunk majd venni a piacon – emelte ki. Majd hozzátette: érdemes minderre már most felkészülni, ahogy csak lehet.
Megerősítette: mindez az árakban is megmutatkozik majd és bizonyára idén is lesznek olyan gazdák, akik sajnos feladják a harcot a környezetváltozással szemben is.
– A magyar gazdákat a kitartás, a hivatástudat és mezőgazdaság iránti szeretet jellemzi, ám ennek ellenére sokan közülük, főleg azok, akik kisebb gazdaságokat üzemeltetnek, feladhatják a harcot. Különösképp igaz ez a homokhátsági gazdákra. Az import termékek ára, lenyomja a magyar termékek árát, sőt, vannak olyan termékek, amelyek ára hosszú évek óta nem tudott emiatt emelkedni, miközben az előállítási költségek nagyon nagy mértékben nőttek. Nem beszélve a humánerőforrásról, amit szintén jól meg kell fizetni, hiszen manapság egyre kevesebben vállalnak mezőgazdasági vagy állattenyésztésekben munkát – ismertette Sipos Gazda.
A változékony időjárás a méheket és a méhészeket is rosszul érinti.
– Magyarországon az elmúlt időszakban a méhcsaládok közel 40%-a elpusztult. Ennek több oka is van, az egyik az ugyancsak a változékony időjárás. Az áprilisi fagyok pedig végképp nem tettek jót sem a virágoknak, sem a méhcsaládoknak. A fagykárok miatt a méhek nem tudnak ugyanis gyűjteni. Így aztán most nem tehetünk mást, mint, hogy bizakodunk – mondta.
Vagyis, kevés méz lesz, ami nagy baj, de az talán még nagyobb, hogy keveset is fogyasztunk belőle. A tavalyi adatok szerint az országban évente megtermelt 25-35 ezer tonna, világviszonylatban is kiemelkedő minőségű mézből ugyanis mindössze fejenként egy kilogrammot fogyaszt az ország lakossága. A cél viszont az, hogy ez 2030-ra megduplázódjon.
– Nagyon fontos, hogy a méhek és a méz ne tűnjön el a mindennapjainkból. Egyrészt azért, mert ezeknek a rovaroknak nagyon fontos szerepük van, másrészt pedig azért, mert a méz igen hasznos az egészségre. Köztudott, hogy az Agrárminisztérium és Országos Magyar Méhészeti Egyesület, és azt hiszem, kijelenthetem, hogy mi magunk gazdaként és oktatóként is azon dolgozunk, hogy a felnőttek és a gyerekek körében egyaránt népszerűvé tegyük a mézfogyasztást – ami nem könnyű – mondta.
Zárásképp Sipos Gazdát a Duna Család-barát és Családi kör című magazinműsorának új tartalmáról is kérdeztük, amelyben a növényorvos a bajba jutott hobbikertészek segítségére siet péntekenként.
A közmédia kertészeti szakértőjének családjában nemzedékről-nemzedékre öröklődött a növények szeretete. Agrármérnök édesapja nyomdokaiba lépve választotta szakmáját, amely néhány éve új értelmet nyert egy életveszélyes sérülés következtében. A lábadozás időszakában eldöntötte és Bálint Györgytől biztatást is kapott hozzá, hogy tudásával segítse a környezet megóvását és az ökutudatos szemléletformálást.
– A személyes találkozások alkalmával igyekszem megosztani a praktikáimat a klímaváltozás kihívásaival kapcsolatban, a beltéri és kültéri növényekkel kapcsolatban, valamint megoldási javaslatokat törekszem adni a termőhelyi problémákra, társítások alkalmazására, vagy a tápelemek megfelelő adagolására vonatkozóan. Hat műsor készült el eddig, az érdeklődés azt kell, hogy mondjam, hogy óriási. Már most nagyon sok meghívás érkezett az ország minden tájáról én pedig a szerkesztőkkel és a stábbal azon dolgozom, hogy a lehető legtöbb helyre el is jussak. Megtisztelő és egyben nagyon izgalmas feladat is mindez a számomra – emelte ki.
Sipos József szakmai tippjeiért tehát érdemes követni a Duna magazinműsorait, hiszen heti rendszerességgel ad hasznos tanácsokat a nézőknek a kerti munkákkal kapcsolatban és a benti növények gondozásában.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
