Vízgazdálkodási kihívások és tudományos válaszok a Dél-Alföldön címmel tartottak szakmai napot Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia helyi akadémiai bizottságának székházában. A Magyar Hidrológiai Társaság által szervezett szakmai nap célja, hogy platformot biztosítson a vízügyi igazgatás által felvetett gyakorlati problémák, kutatási kérdések és innovációs igények megvitatására, valamint hogy feltérképezze az ezekre választ adni képes egyetemi kompetenciákat a Szegedi Tudományegyetemen.
A vízgazdálkodás kérdései mindig is kiemelkedő jelentőséggel bírtak a Dél-Alföldön, ahol a víz mennyisége és minősége közvetlen hatással van a tájhasználatra, a mezőgazdaságra és a települési környezetre. Ezzel párhuzamosan a Szegedi Tudományegyetemen az oktatásban és a kutatásokban is folyamatosan jelen vannak a vízgazdálkodással kapcsolatos témák. Míg korábban a belvíz és az árvíz jelentették a legfőbb kihívásokat, napjainkra a vízhiány és az aszály váltak a legégetőbb problémákká. Mindemellett a vízhasznosítás minőségi kérdéseiről sem szabad megfeledkezni, hiszen a jövő vízgazdálkodása nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szempontból is alkalmazkodó és fenntartható megoldásokat kíván.
2025. április 10-én a Magyar Tudományos Akadémia SZAB Székháza adott otthont egy mindannyiunkat érintő kérdést körüljáró szakmai napnak. A Vízgazdálkodási kihívások és tudományos válaszok a Dél-Alföldön című rendezvényen a Szegedi Tudományegyetem különböző területekről érkező szakértői mutatták be a regionális vízgazdálkodáshoz kapcsolódó kutatásaikat, eredményeiket. Különös hangsúlyt kaptak a legújabb kísérleti fejlesztések, az AI-alapú alkalmazások, valamint a területileg differenciált, helyspecifikus megközelítések, melyek kulcsszerepet játszhatnak a jövő adaptív és fenntartható vízgazdálkodási rendszereinek kialakításában.
A Magyar Hidrológiai Társaság Környezetvédelmi Szakosztály, a Szegedi Területi Szervezet, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Szegedi Tudományegyetem közös szakmai napját Fiala Károly Többéves aszály területi előfordulása című előadása nyitotta. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője elmondta, hogy a víz a mindennapjaink része, így a vízgazdálkodás megjelenik többek között az ívóvízellátásban, a vízügyi szolgáltatásokban, a vízenergia termelésben, a hajózásban és a mezőgazdaságban is. Fiala Károly hangsúlyozta, hogy a Dél-Alföldön a szárazodás kapcsán tartósan káros folyamatok indultak el, amelyek a növény- és az állatvilágra is hatással vannak, ezáltal a mezőgazdaságra és a társadalomra is. 4 év alatt 10%-kal nőtt az aszályos napok száma évenként, de az intenzitásuk ennél is erőteljesebben romlott. A felszín alatt még rosszabb a helyzet, tavaly átlagosan több mint 3 méterrel volt mélyebben a talajvíztükör, mint korábban. Összegzésként elhangzott, hogy az aszály itt van, csak nem látszik, mert a felszín alatt van, amit jól mutat az is, hogy 2024-ben 20 monitoring kút száradt ki, amelyeknek 6 méter a talpmélysége.
A szakmai nap programjában szerepelt Bozóki Zoltán, az SZTE TTIK Fizikai Intézet oktatója, aki a Fotoakusztikus spektroszkópia vízgazdálkodásban és a mezőgazdaságban betöltött szerepéről, lehetőségeiről tartott előadást. Röviden bemutatta a Nyúlmező projektet, amely egy interdiszciplináris mérőállomás. A legmodernebb mérőműszerek és mérési módszerek segítségével többek között a vízvisszatartás és a vízmennyiség változásának hatását is lehet majd vizsgálni, a széleskörű együttműködés keretében megvalósuló projekt segítségével. Az SZTE Fizika Intézet ebben együttműködik más szegedi karokkal, külföldi és hazai egyetemekkel, kutatóintézetekkel. Hosszútávon referenciaterület lehet majd a Nyúlmező.
Blanka-Végi Viktória, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet munkatársa a Műholdas, valamint dinamikus és statikus terepi adatokra épülő talajnedvesség monitoring lehetőségeit tárgyalta, egy a Dél-Alföldre kiterjedő, különféle gépi tanulási módszereket felvonultató esettanulmányon keresztül. Kukovecz Ákos, az SZTE TTIK Kémiai Intézet intézetvezetője a vízanalitikai kompetenciáit foglalta össze, valamint kitért az új típusú szennyezők, különösen az emberi szervezetet is veszélyeztető, rendkívül nehezen lebomló perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS) mérése terén végrehajtott laboratóriumi fejlesztésekre. Hangsúlyozta, hogy bárkivel szívesen együttműködnek, aki a Dél-Alföld vízgazdálkodásában érintett és ezen a területen igyekszik javítani a helyzeten. Bozsó Gábor, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet intézetvezető helyettese a szegedi geotermikus rendszerek környezetvédelmi kérdéseit taglalta tudományos és gazdasági szempontból, különös tekintettel a visszasajtolással kapcsolatos kihívásokra, valamint a fejlesztések hozadékaként kiváltott fosszilis energiahordozók mennyiségére.
(SZTE)
Fotó: SZTE/Sahin-Tóth István
