Igazi időutazásra hív idén a Móra Ferenc Múzeum: már javában zajlik a jégkorszak-kiállítás építése, melynek első egysége a jégkori ember világába kalauzolja el a látogatókat. A tárlaton eredeti, 20-40 ezer éves leletek is láthatók lesznek – többek között Franciaországban feltárt lándzsahegyek, fúrók, pengék, vésők és bőrvakarók.
Nagy erőkkel építik a szegedi Móra Ferenc Múzeum idei nagyszabású kiállítását, mely a jégkorszakot mutatja majd be többféle szemszögből. A tárlat első egységének témája a jégkori ember: a kiállításon eredeti, 20-40 ezer évvel ezelőtt készült tárgyakat ismerhetnek meg a látogatók. Bemutatnak például Franciaországban megtalált lándzsahegyet, fúrót, pengéket, vésőket és bőrvakarókat is.
A magyarországi jégkori ember életét az Istállós-kői- és a Szeleta-barlangban talált lándzsa- és dárdahegyek is szemléltetik. A tárlaton az is kiderül, hogy hazánk területén jávorszarvas csontból és rénszarvas agancsból is készítettek tárgyakat, melyeket meg is tekinthetnek az érdeklődők.
A kiállításon a látogatók megismerhetik a legendás Altamira-barlang megtalálásának körülményeit és érdekességeit. A barlang különleges festményeit Marcelino Sanz de Sautuola spanyol üzletember találta meg 1879-ben – pontosabban kislánya, María látta meg először a bölényeket a barlang mennyezetén. A szakmai először hamisítványnak tartotta a festményeket és nem vették komolyan a felfedezést. Az alkotások nagyon sérülékenyek, ezért védeni kell őket. Az 1970-es években évi 150 ezer ember látogatta a barlangot, melynek következtében a festmények állapota romlani kezdett. Ezért napjainkban hetente maximum öt fő tekintheti meg a különleges helyszínt.
A kiállítási egység bemutatja a jégkori ember kialakulását, biológiai jellegzetességeit, létfenntartásának technikáit és eszközeit eredeti műtárgyakon és rekonstrukciókon keresztül. A jégkorszak-kiállítás első egységét május első felében nyitják meg.
(Móra Ferenc Múzeum közleménye)
Fotó: Frank Yvette
