A Szegedi Törvényszék 2025. április 29. napján kelt 11.K.700.113/2025/14. számú ítéletével elutasította az anyai nagyszülők keresetét és megállapította, hogy az eljárás során felmerült 30.000 forint eljárási illetéket a felpereseknek kell megfizetni az állam javára, továbbá kötelezte a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek 108.000 forint perköltséget.
A szülők házasságából két gyermek született, akik a házasság felbontását követően a néhai édesanyjuk gondozásában éltek. Az anya és a gyermekek a házasság felbontását követően Makóról Visegrádra költöztek, ezen időszak alatt az apa rendszeresen tartotta a kapcsolatot a gyermekekkel, fizette a megállapodás szerinti tartásdíjat.
Miután 2024. év elején az anyánál súlyos megbetegedést diagnosztizáltak, az anya és a gyermekek a felperesi nagyszülőkhöz költöztek, akik az anya betegsége idején segítséget nyújtottak a gyermekek ellátásában. Ebben az időszakban a szülők között a gyermekek elhelyezése kérdésében polgári per volt folyamatban, az apa szerette volna, hogy a gyermekek a gondozásába kerüljenek.
Az édesanya halálát követően az apa kérelmére az alperesi gyámhatóság megállapította az apa szülői felügyeleti jogának feléledését, és felhívta őt annak gyakorlására, míg a nagyszülőket kötelezte a gyermekek átadására. Döntését arra alapította, hogy a gyermeket nevelő szülő halála esetén főszabály szerint a túlélő szülőt illeti meg a szülői felügyeleti jog gyakorlása, kivéve, ha a jogszabályban felmerülő kizáró ok áll fenn, továbbá ha nem áll a gyermekek nyilvánvaló érdekeivel ellentétben, hogy az édesapjukhoz kerüljenek. A lefolytatott eljárása – amelyben a nagyszülők kifejtették, hogy a gyermekek elhelyezése náluk lenne a legmegfelelőbb – nem tárt fel olyan körülményt, ami az apa szülői felügyeleti jogának akadályát képezné.
A gyámhatóság döntésével szemben a nagyszülők keresetet nyújtottak be. Álláspontjuk szerint a gyámhatóság nem tett eleget tényállás tisztázási kötelezettségének, továbbá a rendelkezésre álló bizonyítékokat is tévesen értékelte, nem vette figyelembe a gyermekek érdekeit és azok akaratát.
A bíróság a nagyszülők keresetét elutasította, mert azt állapította meg, hogy a gyámhatóság a tényállást megfelelően tisztázta és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján jogszerűen járt el, amikor felhívta az apát a szülői felügyeleti jog gyakorlására.
Figyelemmel arra, hogy a bíróság a gyámhatóság döntéséig vizsgálhatja a felek cselekményét, ezért már nem értékelhette a jelen perben az apának azt a magatartását, hogy a gyámhatóság döntését követően a lánygyermekét milyen módon hozta el az iskolából.
A gyámhatóságnak az eljárása során nem a nagyszülők és az apa körülményeit kellett összehasonlítania, hanem a vizsgálatának kizárólag az apára, valamint az apa és a gyermekek viszonyára kellett koncentrálódnia.
A gyámhatóság a megelőző eljárás során nem vitatottan kizárta azokat a körülményeket, amelyek az apánál a szülői felügyeleti jog gyakorlásának abszolút törvényi akadályai, továbbá környezettanulmány útján tisztázta, hogy a gyermekek lakhatásának és ellátásának objektív feltételei az apa lakóhelyén biztosítottak.
A valóságnak megfelelően állapította meg, hogy az apa gyermekek számára nem ismeretlen, rendszeresen tartották a kapcsolatot, az apa a különélő szülőtől elvárható kötelezettségeit teljesítette. Az édesanya halálát megelőzően a gyermekek az apával szemben negatív véleményt nem fogalmaztak meg, még 2024 nyarán – amikor 3 hetet töltöttek az apánál – akkor is arról számoltak be, hogy a kapcsolattartásokon jól érezték magukat, a lánygyermek 2024. évben többször is úgy nyilatkozott, hogy szeretne az édesapjával élni.
A szülői felügyeli jog gyakorlására vonatkozó felhívásnak nincsenek fokozatai, nincs lehetőség arra, hogy a szülői felügyelet nélkül maradt gyermekek fokozatosan kerüljenek a túlélő szülőhöz. Ezt az a körülmény sem teszi lehetővé, hogy a gyermekek édesanyjuk halálát megelőzően közel egy évet a felperesekkel is együtt laktak és lakóhelyükön a gyermekeknek megszokott életvitelük alakult ki. Az apa a megelőző eljárásban kifejezetten akként nyilatkozott, hogy biztosítani kíván a nagyszülők részére kéthetente hétvégi kapcsolattartást, amiből helyesen következtetett arra a gyámhatóság, hogy az anyai nagyszülőkkel fennmaradhat a gyermekek kapcsolata a döntését követően is.
A jogszabály „a gyermek érdekével nyilvánvalóan ellentétben áll” kifejezés pontos tartalmát, annak eseteit nem tartalmazza, ennek eldöntése minden esetben egyedi mérlegelés kérdése. Elmondható azonban, hogy ez csak abban az esetben állapítható meg, ha olyan tevőlegesmagatartás, vagy mulasztás merül fel, ami a gyermekek testi, értelmi érzelmi fejlődését súlyosan veszélyezteti. Ilyennek minősülhet a gyakorlatban a gyermek bántalmazása, vagy súlyos elhanyagolása.
A bíróság a felperesek keresetében foglaltakat megvizsgálva megállapította, hogy a gyámhatóság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az apa korábban nem követett el a gyermekekkel szemben olyan súlyos cselekményt, mulasztást, ami miatt a gyermekek apa gondozásába kerülése az érdekeikkel nyilvánvalóan ellentétes lenne.
(Szegedi Törvényszék közleménye)
Fotó: Frank Yvette
