A klímacélok eléréséhez a legnagyobb kibocsátókat nem hagyhatjuk ki a zöld átmenetből – még akkor sem, ha a légiközlekedés vagy a nehézipar dekarbonizációja különösen nagy kihívás. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központján belül működő Greennovation Center olyan gyakorlati megoldásokat fejleszt, amelyek valódi alternatívát nyújthatnak ezeknek az ágazatoknak. A központban kémikusok, mérnökök, közgazdászok és társadalomtudósok dolgoznak együtt, hogy a laboratóriumi eredményekből működőképes megoldások szülessenek, és a nehezen szén-dioxid mentesíthető iparágak is csökkenthessék ökológiai lábnyomukat.
A Greennovation Center kompetenciaközpont az ipari dekarbonizáció teljes értékláncát vizsgálja. A központ munkája valódi interdiszciplináris együttműködésen alapul. Különböző tudományterületek kutatói közösen dolgoznak azon, hogy a nehezen dekarbonizálható ágazatok – mint a légiközlekedés vagy a vegyipar – fenntartható alternatívát kapjanak. A kutatások középpontjában az ipari szén-dioxid-mentesítés és az energiahordozók új generációjának fejlesztése áll.
A tudomány és ipar határán
Az SZTE kutatásai nem állnak meg a labornál – félüzemi technológiákat fejlesztenek ki konténeres rendszerekben az egyetem saját energetikai innovációs tesztállomásán. Ez lehetővé teszi az ipari szereplők számára, hogy egyszerűbben integrálhassák a kidolgozott megoldásokat saját gyártási folyamataikba.
“Nem elméleti megoldásokat keresünk, hanem olyan technológiákat, amelyek valódi ipari problémákra adnak választ” – mondta Janáky Csaba, az SZTE zöldgazdaságért felelős rektori megbízottja, a Greennovation Center vezetője. „Ha csak egyetlen technológia, amit most fejlesztünk, ipari alkalmazásba kerül, az már hatalmas előrelépés. A cél az, hogy ezek a megoldások egyszerre legyenek zöldek, gazdaságosak és ipari környezetben is működőképesek.”
E-üzemanyagok a jövő mobilitásáért
A Greennovation Center egyik kiemelt kutatási területe az úgynevezett e-üzemanyagok (e-fuels) előállítása. Ezek olyan alternatív üzemanyagok, amelyek villamos energia, hidrogén és szén-dioxid felhasználásával készülnek, és képesek kiváltani a fosszilis üzemanyagokat anélkül, hogy a jelenlegi infrastruktúrát jelentősen át kellene alakítani. A hidrogént elektrolízissel állítják elő, majd szintetikus benzinné, kerozinná alakítják, különböző katalitikus eljárásokkal. Ez a technológia különösen fontos lehet a légiközlekedésben és nehéziparban, ahol az elektrifikáció nem életképes opció, egyúttal szorosan illeszkedik az Európai Unió február végén bemutatott Tisztaipar-megállapodásában megfogalmazott célkitűzésekhez, amelyek az európai ipar zöld átállásának keretrendszerét adják.
Az SZTE olyan nagyvállalatokkal dolgozik együtt, mint az Audi és a MOL. Az Audival közös projekt keretében szintetikus benzint fejlesztenek, amelyet a gyártó motorvizsgálatokban tesztel. A MOL-lal való partnerség pedig alternatív ipari alapanyagok és üzemanyagok fejlesztésére fókuszál.
Zöld és versenyképes megoldás
A közös munkában nemcsak a technológiai, de a gazdasági szempontok is középpontban állnak: a központ közgazdászai modellezik az e-üzemanyagok előállítási költségeit, és keresik az optimalizálás lehetőségeit.
A fenntarthatóság nem lehet csak környezetvédelmi kérdés – gazdaságilag is működnie kell. A Greennovation Center ezt a felismerést szem előtt tartva közgazdászokat is bevon a munkába, akik modellezik, milyen paraméterek befolyásolják az előállított e-üzemanyagok költségeit, és mely pontokon lehet optimalizálni a folyamatokat. Ez a fajta technológiai-gazdasági szinergia teszi a központ munkáját különlegessé.
A központ tevékenysége szorosan illeszkedik az Európai Unió Tisztaipar-megállapodásának irányelveihez, amelyek célja, hogy Európa globális éllovassá váljon a klímasemleges ipar kialakításában. A Greennovation Center kutatásai – a nehézipar dekarbonizációjától a szintetikus üzemanyagok fejlesztéséig – pontosan ezekre az elvárásokra adnak választ, miközben hozzájárulnak egy tisztább, okosabb és fenntarthatóbb ipari világ megteremtéséhez.
(SZTE)
Fotó: Frank Yvette
