Olyan, a skizofrénia kialakulásának molekuláris alapjait vizsgáló kutatás indult a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, amely segítheti a betegek személyre szabott kezelését – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézmény az MTI-t.
A közlemény szerint a skizofrénia az idegrendszer fejlődése során kialakuló betegség, amely hátterében genetikai és környezeti tényezők együttese áll. A kórfolyamat mögött álló biológiai mechanizmusok feltárása azonban még mindig nem teljes.
A vér-agy gát az agy és a vérkeringés közötti dinamikus határfelület, amelynek jó működése alapvető fontosságú az agyon belüli egyensúly fenntartásához. A vér-agy gát károsodása mérgező anyagok és immunsejtek nagyobb mértékű bejutását eredményezi az agyba. Ez a károsodás számos idegrendszeri betegséggel, köztük a skizofréniával is kapcsolatban áll. A terhesség alatt fellépő fertőzések miatti anyai immunaktiváció, valamint a serdülőkori kannabisz-használat mind fokozott kockázati tényezőként szerepelnek a betegség kialakulásában.
A NKFIH 50 millió forintos támogatásával indult B3phrenia-projekt célja, hogy megvizsgálja a skizofrénia kockázati tényezőinek hatásait a vér-agy gátra, valamint a skizofréniára való hajlamot vagy ellenálló képességet kiváltó tényezőket.
A kutatás során vizsgálják a biológiai nemekre jellemző molekuláris változásokat, és azt, hogy a vér-agy gát miként alkalmazkodik a kockázati tényezőkhöz. Komplex állatmodellek és skizofréniás betegekből származó őssejtek felhasználásával a kutatók célja a kannabisz, a biológiai nemek és a vér-agy gát működése és szerkezeti változásai közötti összetett kapcsolatok feltárása.
Az új ismeretek nagymértékben elősegítik a skizofréniával szembeni ellenálló-képesség és a skizofréniára való hajlam jobb megértését. A projektet több kutatási területen jártas, jól képzett, orvosbiológiával foglalkozó kutatókból álló csapat vezeti, akik élvonalbeli módszereket alkalmaznak. Az egyéni biológiai különbségek megismerése, és a betegek biológiai jellemzők alapján történő kisebb csoportokba történő osztályozása hozzájárul a személyre szabott kezelési stratégiák megtervezéséhez – áll a közleményben.
