Orbán Viktor szerint elsöprő többséget aratna most a Fidesz

A miniszterelnök a 34. Tusványos szombati zárónapján elmondott beszédében közölte, hogy saját belső felméréseik szerint a kormányoldal elsöprő többséget szerezne egy most vasárnapi választáson, akár 80 egyéni választókerületben is mandátumhoz jutva. Orbán Viktor ezenkívül kitért az új román kormánnyal való együttműködésre, a Kneecap zenekar magyarországi kitiltására, a világháború lehetséges kialakulására, és bejelentette digitális polgári körök létrehozását a “szétrombolás kultúrájával” szemben.

A miniszterelnök a 34. Tusványos “Ránk számíthatsz!” című rendezvényén tartott, közel egyórás beszédében közölte, hogy a kormánypártok 2026-ban nem adhatják alább a 2022-es 87 mandátumos eredményt, sőt, egy 80 mandátumos győzelemmel sem volna elégedett. Orbán Viktor cikluszáró beszédként tekintett az előadásra, de előrevetítette, hogy jövőre ismét ciklusnyitó beszédet tart majd Tusnádfürdőn. Hangsúlyozta a választás külhoni magyarokra gyakorolt hatását, kiemelve a két lehetséges sors közötti választást. Élesen bírálta a “Brüsszelből irányított magyarországi ellenzéket” azért, mert Nagyváradot román földnek nevezték, ezzel szemben állította, hogy az államnak vannak határai, a nemzetnek azonban nincsenek. Végezetül ígéretet tett arra, hogy a nemzeti kormány mindig számítani fog rájuk, kiáll a magyarokért és küzdeni fog értük, arra kérve őket, hogy ők is álljanak ki saját jövőjükért.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a demokrácia lényege a nyílt választás, ami szerinte egyszerre szép és veszélyes is. Kifejtette, hogy aki garanciát akar a győzelemre, az eltévesztette a házszámot, hiszen úgy lesz, ahogy az emberek döntenek. Orbán Viktor szólt román kollégájával, Ilie Bolojannal a napokban folytatott megbeszéléséről is, jelezve, hogy az együttműködésre van esély, amennyiben Románia meg tud birkózni a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetével.

A miniszterelnök rámutatott, hogy Ilie Bolojan a 24. román kormányfő-kollégája, majd hozzátette, hogy a román politikai rendszer stabilitását az államfők folytonossága adja, nem pedig a gyakran változó miniszterelnökök. Orbán Viktor nehézsúlyú politikusnak nevezte Bolojant, akit nagyváradi származása miatt ugyanabba a kódrendszerbe és kulturális mintázatba tartozónak lát, mint a magyarokat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Bolojan román hazafi, aki a nemzeti érdekekért harcol, de emellett közös román-magyar sikerekre is vágyik, és tenni is fog értük.

Orbán a Sziget szervezőit kritizálta

A miniszterelnök az antiszemita és terrorizmust dicsőítő Kneecap zenekar magyarországi kitiltásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a szabadság és a béke szigeteként kell funkcionálnia egy felfordult világban, ahol tilos bárkit is bántani származása vagy vallása miatt, még verbálisan is. Kritikát fogalmazott meg a Sziget Fesztivál szervezőivel szemben, mondván, lehetett volna annyi eszük, hogy nem hívják meg a zenekart, és nem hozzák kellemetlen helyzetbe az országot. Orbán Viktor kitért arra is, hogy a magyar showbizniszben valami láthatóan félrecsúszott a választás előtt, utalva arra, hogy egyes szereplők véglényne” neveznek másokat, a színpadon miniszterelnököt lőnek fejbe, vagy éppen antiszemita, terrortámogató együtteseket hívnak meg. Hozzátette, bár érti, hogy a pénz fontos, nem szabad, hogy mindent felülírjon.

Orbán Viktor bejelentette, hogy digitális polgári köröket

Orbán Viktor bejelentette, hogy digitális polgári köröket hoznak létre, mivel szerinte szükség van egy digitális polgári erőre. Megemlítette, hogy az első már megalakult, és előadása végén indul el a honlapja, ahol minden információ elérhető lesz. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a digitális polgári körök megalapításának nemcsak választási jelentősége van, hanem annál jóval mélyebb célja. Kijelentette:

“Nekünk, jobboldali, polgári, keresztény konzervatív, nemzeti közösségnek Magyarországon is kezdenünk kell valamit a virtuális térrel. Ma ez ellenséges terület és ez nincs így jól” – mondta.

A miniszterelnök rámutatott, hogy az elmúlt 15 évben globális változás történt: a kávézókat webkamerákra, a baráti találkozókat fórumokra, a beszélgetéseket chatablakokra cseréltük, és az interneten kívül szinte semmi sem létezik. Bár ez a digitális átalakulás nem specifikusan magyar, a durvaság, sértegetés, trollkodás és digitális erőszak Magyarországon különösen jellemző. Orbán Viktor szerint cselekedni kell az ellen, hogy akik felvállalják polgári, nem baloldali, nem progresszív, nem libsi meggyőződésüket, azokat támadják, kigúnyolják és méltóságukban bántalmazzák. Ezért kell létrehozni a szétrombolás kultúrájának ellenpontját a digitális térben.

A miniszterelnök kifejtette, hogy bár a digitális agresszió elleni Harcosok Klubja fontos kezdeményezés, nem mindenki számára ideális. Ezért kell egy olyan hely, egy olyan tér, azoknak is, akik nem akarnak részt venni direkt politikai csatákban, de részt akarnak venni az országépítésben.

“Szükség van támaszra, politikai és közösségi védelemre, sok digitális polgári körre” – fogalmazott Orbán Viktor.

Kiemelte, hogy a digitális polgári köröknek a nemzeti szuverenitás szempontjából is kiemelkedő jelentősége van, hiszen a globalisták, baloldaliak és háborúpártiak már uralják a digitális teret.

“Ennek ellensúlyozására nekünk is szükségünk van egy digitális honfoglalásra, ami egy immunrendszer, a mi morális forráskódunk és a mi nemzeti algoritmusunk létrehozását jelenti” – mondta.

Donald Trump győzelméről is szólt

A miniszterelnök Tusnádfürdőn arról beszélt, hogy bár vita tárgya, mit hozott a magyaroknak Donald Trump győzelme, szerinte számos előnye volt. Kiemelte, hogy Trump elnökségével egyelőre elkerültük a világháborút, továbbá megszűnt a politikai diszkrimináció Magyarországgal szemben, és feloldották a paksi erőmű elleni gazdasági szankciókat, ami lehetővé teszi annak befejezését. Emellett amerikai beruházások indultak meg Magyarországon, eddig négy kiemelkedő kutatás-fejlesztési projekt keretében, és további három várható szeptemberben.

A kormányfő értékelése szerint a világháború kialakulásának esélye egyre nagyobb, ezért elengedhetetlen, hogy Magyarország felkészüljön a konfliktusból való kimaradásra. Emlékeztetett, hogy a korábbi világégéseket hasonló előjelek jelezték, mint a nagyhatalmi rivalizálás erősödése, a fegyveres konfliktusok számának növekedése és a felerősödő fegyverkezési verseny. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak csigavérre, higgadtságra, stratégiai nyugalomra van szüksége. Orbán Viktor egyértelműen kijelentette, hogy Ukrajnát az EU-ba semmilyen körülmények között nem szabad felvenni – még akkor sem, hogyha egész Brüsszel a feje tetejére áll –, mivel ezzel a háború is az unió területére kerülne.

A kormányfő szerint Magyarország diplomáciai és hatalmi befolyásának korlátai nyilvánvalóak, ezért elsősorban a regionális békére kell koncentrálni, és minél több békeszövetséget kell kötni. Leszögezte, hogy a háborúból való kimaradásra fel kell készülni, amihez elengedhetetlen a jó kapcsolatok fenntartása a világ összes hatalmi központjával. Fontosnak tartotta, hogy minden nagyhatalom érdekeltté váljon Magyarország gazdasági és anyagi sikerében, így senkinek sem állna érdekében az ország lerombolása vagy meggyengítése. Orbán Viktor azt is kiemelte, hogy a háborúból való kimaradás alapfeltétele az önvédelem képessége, és bár a honvédelmi kiadások már elérik az 1750 milliárd forintot, szerinte itt van még teendő.

A miniszterelnök szerint fejleszteni kell az ország válságálló- és önellátási képességét a kulcsfontosságú területeken: a hadiiparban, az energiában, az élelmiszer-ellátásban és a digitális képességek terén. Kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése alapjaiban írja át a szabályokat, ezért annak fejlesztését nemzeti hatáskörben kell elvégezni, mivel az Európai Unió ezen a téren nem ér semmit szerinte a versenyben. Orbán Viktor egy másik fontos célként a humánerőforrás-fölényt nevezte meg. Elmondása szerint ma Magyarország költi arányaiban a legtöbbet az oktatásra Európában, különösen a felsőoktatásra. Hozzátette, az ország a szakképzésben is az európai élmezőnyben van, és büszkén említette, hogy három magyar egyetem a világ első kettő, míg kilenc a világ első öt százalékába tartozik.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitika és nemzetstratégia számára az egyensúlyra való törekvés kulcsfontosságú a magyar nemzet hosszú távú fennmaradásához. Összegzésében kijelentette, hogy a világháború fenyegető árnyai egyre inkább láthatóak, és az orosz-ukrán háború nem csupán egy lokális konfliktus, hanem valójában már egy európai háború. Kritikusan értékelte, hogy a nyugati politika a konfliktust a demokrácia és az autoriter rendszerek küzdelmeként értelmezi, holott szerinte az valójában Ukrajna nyugathoz tartozásával a Nyugat és Oroszország közötti erőegyensúly felbomlását jelenti. Orbán Viktor hozzátette, hogy a Nyugat azzal, hogy magához akarta vonzani, vagy elfogadta Ukrajna ezen törekvését, háborús spirált indított el.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy amatőr hiba azt gondolni, hogy Ukrajna nyugati integrációjának NATO és EU általi támogatása magától értetődő. Minden ilyen lépés megbontja az erőegyensúlyt, ami az ellenérdekelt fél számára létkérdés, és azonnali reakciót vált ki. Értékelése szerint ebből az következik, hogy a háborút akár a jó szándék is kiválthatja, ha az rossz helyen és rossz módon manifesztálódik. Felidézte Helmut Kohl egykori német kancellár zsenialitását, aki a német újraegyesítést jó időben, jó helyen és jó módon kezelte. Ezzel szemben Ukrajna nyugathoz való vonzását rosszkor, rossz módon és rossz módszerekkel tették, ami háborúhoz vezetett. Orbán Viktor kijelentette: az EU eldöntötte, hogy háborúba megy, és akkor is folytatja Ukrajna támogatását, ha az Egyesült Államok kiszáll. Ezzel szemben Magyarország egyértelműen úgy döntött, hogy kimarad a háborúból.

“Az Európai Unió eldöntötte, hogy annak érdekében, hogy Magyarország is háborúba menjen, legyen ukránbarát és Brüsszel-barát kormány Magyarországon. Ez a magyar belpolitika mai alapképlete. Mi pedig eldöntöttük, hogy se a Tiszát, se a DK-t nem engedjük kormányra, mert azt akarjuk, hogy Magyarországnak békepárti és nemzeti kormánya legyen” – jelentette ki.

Kritizálta az EU költségvetését is

Orbán Viktor háborús költségvetésnek nevezte a következő hétéves uniós költségvetés tervezetét, arra hivatkozva, hogy az abban szereplő adatok szerint pénz 20 százaléka Ukrajnába menne, és a maradékot sem fejlődésre vagy mezőgazdaságra költenék, hanem háborús készülődésre.

Értékelése szerint ez egy olyan Európai Unió költségvetése, amely le akarja győzni Oroszországot Ukrajna területén abban a reményben, hogy a háborús vereség megrendíti az orosz kormányzati rendszert, ez utat nyit egy hatalomváltásnak és a liberális politikának, majd visszatérnek a jelcini idők és indulhat a biznisz.

Kijelentette: Magyarország nem érdekelt egy háborús költségvetésben, hanem egy békét és fejlődést támogató költségvetés szorgalmaz, ezért a bemutatott tervezetet tárgyalási alapnak sem fogadja el.

Arra figyelmeztetett: a Tiszások és a DK-sok tandeme is hazahozná az EU-s forrásokat, mert van egy megállapodásunk Brüsszellel, hogy cserébe támogatják majd a háborút Ukrajnában, beleegyeznek Ukrajna európai uniós tagságába, végrehajtják a migrációs paktumot, visszavonják a gyermekvédelmi törvényt, visszavonják a multikat terhelő adókat és eltörlik a rezsicsökkentést.

“Vagyis lesz pénz a szuverenitásunkért cserébe. Ez az ő lehetőségük. Azt javaslom, inkább hozzunk haza mi” – jegyezte meg.

Vezetésváltást sürgetett az EU élén, mert véleménye szerint a jelenlegi uniós vezetés kényszerpályára helyezte az EU-t és ez a kényszerpálya kereskedelmi háborúhoz vezet, amit nem nyerhetünk meg. Úgy összegzett: Brüsszel egy kereskedelmi vagy hidegháborúba készül az Egyesült Államokkal és Kínával, és egy forró háborúban áll Oroszországgal, közben pedig tartósítani és mélyíteni akarja a háborús részvételét Ukrajnában.

Hozzátette: meggyőződése szerint ez ellentétes a tagállamok érdekeivel és az európai emberek többsége sem támogatja ezt a politikát. Arról, hogy ennek mégis mi értelme van ennek, miért csinálják ezt, megjegyezte:

“Az erre vonatkozó titkos iratot a Rogán-műveknek még nem sikerült megszereznie, ezért csak intellektuális lehetőségek vannak a kérdés megválaszolásához” – emelte ki.

Szerinte az első szempont, hogy van egy föderalista mesterterv, vagyis az Európai Bizottság Brüsszelben minden válságra úgy tekint, mint az európai egyesült államok fölépítésének újabb lehetőségére. A második lehetőség, hogy az EU költségvetési gazdálkodása ma már csak hadigazdálkodással és hadikölcsönökkel tartható fenn, mert elvesztette a versenyképességét, de az is lehet egy szempont, hogy Ukrajna uniós tagsága biztosíthatja egyes gazdasági szereplők ottani érdekeltségének a védelmét úgy, hogy egy kézi vezérelhető uniós tagállamot hoz létre – tette hozzá.

Emlékeztetett: az elmúlt tíz évben Angliát kiengedték az EU-ból, Ukrajnát meg fel akarják venni, ami gazdaságilag őrület, de van benne rendszer, mert Anglia szuverenista és sose járulna hozzá egy föderális Európai Egyesült Államokhoz, Ukrajna meg igen.

Orbán Viktor kifejtette, a magyar nagystratégia lényege abból indul ki, hogy 1920-ban szentesítették Magyarország vereségét, az ország ellenségei úgy döntöttek: Magyarország kicsi lesz és szegény.

Elmondta, a magyar nagystratégiának egyebek mellett arra a kérdésre is válaszolnia kell, honnan lesz ember, nyersanyag, energia, tőke, tudás, továbbá hogyan lesz Magyarország képes az önvédelemre és hogyan ne lehessen kihagyni a nemzetközi döntésekből.

Úgy folytatta, “emberimportra nem készülünk”, egy családbarát nemzetre van szükség.

Orbán Viktor szerint Magyarország költi a legtöbbet a családokra az EU-ban

Hozzátette, az egész Európai Unióban, az adókedvezményeket, az otthonteremtési támogatásokat is beleértve, Magyarország költi a legtöbbet a családok támogatására. A fiataloknak is kínálnak most egy lehetőséget, hogy az otthonteremtési hitellel a nemzetnek nemcsak kulturálisan, hanem tulajdonosként is részei legyenek, ezzel a családot, a fiatalokat és a nemzetet is erősítik – mondta.

A kormányfő szólt arról is, hogy a migráció miatt Közép-Európáé a jövő

Azt mondta, Magyarországtól nyugatra az országok visszafordíthatatlanul vegyes társadalmakká alakultak, növekvő muszlim népességi aránnyal, a nagyvárosok pedig belátható időn belül muszlim többségűek lesznek, megtörténik a lakosságcsere.

Hozzátette: Európa továbbra is migrációs célpont marad, és amikor majd Afrika is igazán megindul, akkor a nyugat egy ilyen arányú migrációs társadalommal a testében nem fogja tudni megvédeni magát.

Tíz év múlva az akkori miniszterelnöknek az egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az ország nyugati határait is megvédje a migrációtól – jelentette ki.

A kormányfő úgy értékelt, a nyugatiak ösztönrendszerében nem kapcsolódott össze a kereszténység és a nemzeti létezés. A nyugatiaknak 1300 éve, a 732-es poitiers-i csata óta nincs olyan élménye, hogy a kereszténység elvesztése esetén a nemzetként való létezés is elveszik – magyarázta.

Ezzel szemben a magyar alkotmány elismeri a kereszténység nemzetmegtartó szerepét – mutatott rá.

Hozzátette, a harmadik stáció a zéró kereszténység, amikor már a kereszténység mint kultúra sem szolgál kódrendszerként és kiszorul az országok életéből.

Orbán Viktor közölte, ennek van egy átbillenési pontja, amely akkor érkezik el, amikor törvényerőre emelik az azonos neműek házasságát, ez a döntés ugyanis megtagadja a keresztény módra való együttélés alaptételeit. Itt tartanak ma a nyugatiak, ebben az állapotban érte őket a tömeges migráció, és ez az állapot védekezésre képtelenné tette őket – tette hozzá.

Az, hogy mi meg tudjuk-e vetni a lábunkat ott, ahol vagyunk, csak rajtunk múlik, meg a fiatalokon. Megtanítottuk-e nekik, hogy ha magyarok, akkor feladatuk van és a feladat az: megőrizni, amink van, megszerezni, ami még nincs, de kell, és nemet mondani arra, amire nincs is szükségünk – összegzett.

A miniszterelnök a kérdésekre is válaszolt

A miniszterelnök előadása után kérdésekre válaszolva arról is beszélt: Magyarország ma még szuverén ország, de ezért mindennap meg kell harcolni.

Azt hangsúlyozta: a szuverén Magyarország azt jelenti, hogy úgy élünk, ahogy akarunk, magyar módra, és nem úgy, ahogyan azt más megmondaná nekünk, azaz migránsok, háború és gender nélkül.

Arra a kérdésre, mit tenne az Európai Bizottság elnökeként, Orbán Viktor a tagállami és az uniós hatáskörök egyensúlyának helyreállítását említette az elvett jogkörök visszaadásával, valamint a koncentrikus körök Európájának megépítésének megkezdését egy borzalmasan bonyolult diplomáciai művelet keretében. Célnak azt nevezte, hogy minden nemzet eldönthesse, az európai építmény mely részéhez kíván csatlakozni.

“Ez nem marad meg, ez dezintegrálódik, hanyatlik, széthullik, feszülnek az eresztékek, nem vesszük fel, akiket kellene, ilyenek a szerbek és a többi délszláv, fölvesszük, akiket nem kellene, ilyenek az ukránok, elengedtük az angolokat, akiket nem kellett volna, és valahogy vissza kellene kötni őket” – fogalmazott.

A miniszterelnök szerint a konstrukció hibája, hogy nem tudunk olyan európai konstrukciót létrehozni, amelyben minden nemzet ugyanazon a módon érezné magát komfortosan, jól és boldogan.

A lehetséges csoportosulások között említette a biztonság, a szabad mozgás, a “közös pénztárca”, vagyis az euróövezet és az alkotmányos intézmények köreit.

Orbán Viktor kiemelte: az energiabiztonságot is érintő biztonsági együttműködésnek tagja lehetne Ukrajna és Törökország, hangsúlyozva, Magyarország nem akar európai egyesült államokat.

A koncentrikus körökből épülő Európának a megépítése az egyetlen esély, hogy megmentsük az Európai Uniót. Egyébként széthullik, dezintegrálódik, külső vonatkoztatási pontokhoz fog, mint a britek, kapcsolódni – jelentette ki a miniszterelnök, megjegyezve, ennek nem egy összeomlás, hanem a döntések végre nem hajtása lesz a megmutatkozása. Ez így megy: egyre több döntés, egyre kevesebb végrehajtás, és az egész megbénul – mondta.

A kormányzat családpolitikájának feladataként említette a miniszterelnök, hogy a “néhány év vándorinasság után” hazatérő fiataloknak legyen hova hazatérniük.

Nemzetépítési szempontból áttörésnek nevezte, hogy egy 18 éves vagy idősebb fiatal dönthet úgy, hogy saját otthona lesz, majd azt hangsúlyozta, hogy a családbarát Magyarország valójában egy életpálya, ami a munkás- vagy diákhitellel kezdődik, az otthonteremtéssel, a 25 – a gyermekes nőknek 30 – éves korig tartó szja-mentességgel, a családtámogatásokkal, az otthonteremtés támogatásával, a csok-kal, az adókedvezményekkel folytatódik, “és ez elvisz téged egészen az életed végéig”.

Orbán Viktor egy kérdésre válaszolva annak a véleményének adott hangot, hogy ha nem is jövőre, de még az ő életében el kell következnie, hogy a magyar válogatott döntőt játszik a labdarúgó-világbajnokságon.

Amikor példaképéről kérdezték, Orbán Viktor kijelentette, “még az elején vagyok, nem választottam”.

(MTI)

Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán