Az önazonossági rendelet bevezetését követő első három hónap tapasztalata alapján a települések nem a túlnépesedést, hanem a közbiztonságot és a közösséget akarják védeni az intézkedéssel. A 24.hu adatgyűjtése feltárja, hol a legszigorúbb a szabályozás, és milyen feltételekkel lehetséges a beköltözés az érintett területekre – írja a szegeder.hu.
A 24.hu átfogó adatgyűjtése feltárta, hogy a helyi önazonosság védelméről szóló rendeletek mögött – az első negyedév tapasztalatai szerint – nem a túlnépesedés akadályozása, hanem a települési értékek, hagyományok, arculat és a közbiztonság megőrzése áll. Az önkormányzatok a jogszabályok indoklásai alapján e célok elérése érdekében alkották meg azokat.
A 24.hu információi szerint ennek értelmében jelentősen szigorodtak a beköltözési feltételek Ásotthalmon, aki ugyanis október 1-je után szeretne a Csongrád-Csanád vármegyei településen lakcímet létesíteni, annak egyéves munkaviszony és minimálbéres jövedelemigazolás bemutatása is kötelező. Ezzel éltek a júliusban hatályba lépett, a beköltözés korlátozását lehetővé tévő önazonossági törvény adta lehetőséggel. A vármegyében mindössze Nagymágocson hoztak hasonló intézkedést, ott azonban a házvásárlásnál élvez előnyt a helyi, a szomszéd vagy az önkormányzat. Ásotthalmon ezzel szemben több kötelező feltétel is van, mint például a magyar nyelv ismerete.
Az Ásotthalmon bevezetett helyi rendeletek szerint, melyeket korábban Toroczkai László vezetése alatt fogadtak el, a képviselő-testület minden egyes beköltözési és vásárlási kérelemről egyedi elbírálás alapján dönthet, és joguk van méltányossági alapon is határozni. Az ingatlanvásárlási szándékot előzetesen be kell jelenteni az önkormányzatnál, amely elrendelheti a vevő személyes meghallgatását is.
A lakcím létesítését nem engedélyezik azok számára, akik életellenes vagy szexuális bűncselekményt, illetve kábítószerrel kapcsolatos bűntettet követtek el. Más bűncselekmények esetében a lakcímbejelentés kezdeményezésére csak a jogkövetkezmények megszűnését követően van lehetőség.
A szabályozás szerint az sem létesíthet lakcímet, akinek nincs társadalombiztosítási jogviszonya, legalább egyéves munkaviszonya, vagy minimálbéres jövedelme. Emellett a cégtulajdonosok vállalkozásainak adótartozásmentessége is feltétel – írja a szegeder.hu.
A rendelet egy külön pontja lehetővé teszi a képviselő-testület számára, hogy – mérlegelési jogkörében eljárva – kizárja azokat a beköltözni szándékozókat, akiket a rendelkezésre álló információk és a személyes meghallgatásuk alapján alkalmatlannak ítél a közösségi együttélés szabályainak betartására.
A helyi szabályozások elvileg nem írhatják felül az önazonossági törvényben rögzített mentességeket, mint amilyen az állami munkahely, az öröklés vagy a családi kapcsolat. Az ásotthalmi rendelet azonban e mentességi esetekben is előírja az önkormányzati bejelentkezést. Azok, akik nem működnek együtt a folyamat során, pénzbírságra számíthatnak.
A 24.hu megkereste a törvény kapcsán a Területfejlesztési Minisztériumot is, ahonnan azt a választ kapták, hogy az önkormányzatok korábban soha nem kaptak ekkora szabadságot a helyi szabályozásban. A tárca szerint az sem aggályos, ha a települések pénzbeli hozzájárulást kérnek a beköltözni szándékozóktól. Mint írták, eddig senki sem fordult az Alkotmánybírósághoz alapjogsérelem miatt.
(24.hu, szegeder.hu)
Fotó: Frank Yvette
