Novák Katalin, Magyarország egykori köztársasági elnöke visszatért a munkaerőpiacra, és egy magyar cégnél helyezkedett el. Ez a döntés megszüntette a volt államfőket jogszabály szerint megillető havi, 5,7 millió forintos tiszteletdíjat, mivel a törvény szerint TB-köteles munka mellett ez a pénzbeli juttatás automatikusan megszűnik – tudta meg a szabadeuropa.hu.
A köztársasági elnökről szóló törvény szerint amennyiben egy volt államfő olyan munkát vállal, mellyel társadalombiztosítási (TB) járulék fizetési kötelezettsége lesz, havi állami jövedelme automatikusan megszűnik. Többi juttatásáról viszont egy volt elnöknek le kell mondania (eredetileg pedig igényelnie őket), amit Novák nem tett meg.
Novák Katalin 2024. február 10-én, a 2022 óta betöltött köztársasági elnöki pozíciójáról történő lemondására a 2024. február 2-án, sajtóhírek nyomán nyilvánosságra került kegyelmi ügy szolgáltatott alapot. Az ügy tárgyát az képezte, hogy az államfő 2023-ban kegyelmet gyakorolt K. Endrének, akit korábban szabadságvesztésre ítéltek a bicskei gyermekotthonban elkövetett pedofil bűncselekmények eltussolásában való közreműködés miatt. A köztársasági elnöki határozatot ellenjegyző Varga Judit igazságügyi miniszter is lemondott tisztségéről, és a volt elnökhöz hasonlóan, visszavonult a politikai életből.
Novák Katalin lemondása óta nem kommentálta a helyzetet, így a Szabad Európa többek között a volt államfő környezetének bevonásával tájékozódott. Az információk alapján a volt köztársasági elnök új munkahelye egy Magyarországon bejegyzett piaci vállalkozás, melynek pontos megnevezése nem ismert. Ezen túlmenően a volt államfő egy nemzetközi, valamint egy általa létrehozott hazai civilszervezetnél is végez tevékenységet. Tekintettel arra, hogy utóbbi tevékenységek után nincs belföldi TB-járulékfizetési kötelezettsége, valószínűsíthető, hogy önkéntes, díjazás nélküli, vagy külföldi adózású munkáról van szó.
A jogszabály, a 2011. évi CX. a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a volt államfőket megillető bőkezű állami juttatások – melyek eltörlését követelte lemondott államfők esetében az ellenzéki politikusok és a közvélemény egy része, a Momentum törvénymódosítási javaslatot is adott be erről – egyik elemének, a tiszteletdíjnak a folyósítása nem egy elfogadó vagy visszautasító aktushoz kötött, hanem automatikusan vagy jár vagy nem. Utóbbi akkor következik be, ha a volt államfő olyan keresőtevékenységet kezd el folytatni, amely után TB-járulékfizetési kötelezettsége van, a törvény szövege szerint „ha a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából biztosítottnak minősül”.
Novák Katalint a vonatkozó jogszabályok alapján a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíjjal megegyező mértékű pénzbeli juttatás illette meg, melynek aktuális összege bruttó 5,7 millió forint volt. E juttatás mértékét az előző évi átlagbérhez kötik. Bár korábban a törvény szerint maximálisan igénybe vehető háromfős titkárságot és egy háztartási alkalmazottat foglalkoztatott, jelenlegi a Szabad Európa úgy tudja, hogy kétfős titkársággal rendelkezik. Novák Katalin élete végéig – a korábbi államfőkhöz hasonlóan – jogosult biztonsági gépjárművezetővel ellátott gépjárműhasználatra, melyet a rendőrség biztosít. Egyéb juttatásai közé tartozik a kiemelt egészségügyi ellátás, a külföldi első osztályú utazás, valamint az évi 73 millió forintos adományozási keret. Ezen juttatásokat a törvény 19. §-a értelmében igényelni szükséges, eltérően a pénzbeli juttatástól. Az államilag biztosított lakás és a kapcsolódó rezsidíjak igénybevételét Novák Katalin korábban elutasította.
A Szabad Európa összegzése szerint az Alaptörvény 12. cikke rendelkezik a köztársasági elnöki összeférhetetlenségekről. Eszerint „A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.”
A már említett 2011-es, a köztársasági elnöki posztról szóló törvény 4. § (1) bekezdése erre az alaptörvényi passzusra hivatkozik, amikor kimondja, hogy „A megválasztott köztársasági elnök a hivatalba lépése napjáig köteles megszüntetni a vele szemben az Alaptörvény szerint fennálló összeférhetetlenségi okot.”
A 18. paragrafus 2. bekezdése pedig így szól: „Nem illeti meg a juttatás a volt köztársasági elnököt, ha a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából biztosítottnak minősül, ide nem értve azokat a tevékenységeket, amelyek végzése a köztársasági elnöki tisztség betöltésével nem összeférhetetlen.”
A jogszabály nem tartalmaz egyértelmű rendelkezést arra az esetre, ha a volt köztársasági elnök megszünteti társadalombiztosítási (TB) járulékfizetési kötelezettséggel járó keresőtevékenységét. Azonban logikai úton levezethető, hogy a juttatások folyósítását az Országgyűlés Hivatala automatikusan újraindítja, tekintettel arra, hogy a törvény eredetileg nem a Novák Katalinhoz hasonlóan fiatal, hivatali idejük után munkát vállaló államfőkre készült.
Frissítve: 2025. 11. 20. 16:20
Novák Katalin a családi tulajdonú Aranyklinika Egészségügyi és Innovációs Kft. tagja lett, amely Novák Zoltán szegedi magánklinikáját működteti – tudta meg a 444.hu. Az Opten céginformációs rendszerében is megerősített adatok alapján a köztársasági elnök október 1-jétől rendelkezik tulajdoni részesedéssel. A társaság 3 040 000 forint törzstőkéje négy, egyenként 760 000 forintos, 25 százalékos részesedésre oszlik. A tulajdonosok Novák Katalin, dr. Novák Zoltán Dávid, dr. Novák Zoltán és dr. Novák Zoltánné.
A 444.hu azt írja, pontosan milyen pozícióban fog dolgozni, azt egyelőre nem tudni, de ami biztos, hogy az Aranyklinikának van budapesti rendelése is. Itt dolgozik Novák Katalin testvére és sógornője, Vesztergom Dóra is, akit a kormány a Humánreprodukciós Igazgatóság élére nevezett ki, amely az állami kézbe vett meddőségi klinikákat koordinálja.
Az Aranyklinika Kft. látványos növekedési pályán van. Három év alatt több mint megháromszorozódott az árbevételük, ami 2021-ben még 520 millió forint volt, 2024-re viszont elérte az 1,6 milliárdot. A magas profitot osztalék formájában realizálták a tulajdonosok.
- Tavalyi nyereség: A 178,6 millió forintos adózott eredményt idén májusban teljes egészében kivették.
- Előző évek nyeresége: Ezt megelőzően, tavaly májusban, 247 millió forint osztalék kifizetéséről határozott a taggyűlés.
(szabadeuropa.hu)
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
