Január 13-án, súlyos betegségben elhunyt Szávay István újságíró, szerkesztő, fotóművész, szakíró, a Délmagyarország korábbi főszerkesztő-helyettese – írja a szeged.hu.
Szávay István a Radnóti Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a Szegedi Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát 1968-ban. A MÚOSZ kétéves újságíró iskoláján 1971-ben, a hároméves Radics-Ritter-féle tipográfiai stúdiumon 1976-ban kapott tördelő- és képszerkesztői diplomát. A József Attila Tudományegyetem filozófia szakát 1989-ben végezte el.
A Szegedi Fotóklub munkájában 1965-től vett részt. Alapítója volt a Kör ’68 szegedi alkotócsoportnak és az 1970-es években egyik szervezője az akkoriban indult kiállításfolyamnak, a Szegedi Fotószalonoknak. Fotói mintegy 60-70 hazai és külföldi tárlaton és meghívásos kiállításon szerepeltek, számos díjat nyert. Szakíróként félszáz fotóelméleti tanulmánya, kritikája jelent meg a Fotóművészet, a Fotó és a Tiszatáj folyóiratokban A Népművelési Intézettől fotó szakírói ösztöníjat kapott 1969–1971 között.
Újságíróként, szerkesztőként 1969 óta dolgozott először a Szegedi Egyetem, majd a Délmagyarország és a Délvilág szerkesztőségében. 1983-tól 1989-ig a Délmagyarország főszerkesztő-helyettese volt. Élt-halt a szakmájáért, generációkat tanított az újságírás alapjaira, a tények, a riportalanyok és az olvasók iránti tiszteletre. Nyugdíjasként fotóelméletet oktatott a Szegedi Tudományegyetemen 2011–2015 között. Több éves kutatómunkával megírta családja történetét, történelmi háttérbe ágyazva, családfáját az 1300-as évekig vezette vissza. Hozzáfogott a Délmagyarország története megírásának is, de azt már nem tudta befejezni.
Szávay István 79 éves volt.
(szeged.hu)
Fotó: szeged.hu
