Ahogy az várható volt, a kampányidőszak hivatalos beindulásával párhuzamosan Szegeden is „kivirágoztak” a villanyoszlopok. A Mars tértől a Tarjáni víztoronyig gyakorlatilag nincs olyan forgalmas csomópont, ahol ne nézne farkasszemet a járókelőkkel valamelyik képviselőjelölt vagy pártvezető.
A város forgalmi ütőerein, már szinte méterenként változik a politikai kínálat. Míg a Belvárosban a visszafogottabb, esztétikusabb hirdetések dominálnak, a lakótelepek szélein és a kivezető utak mentén a „többet ésszel, mint erővel” helyett láthatóan a „többet, mint a másik” elv érvényesül.
A szegedi kampány sajátossága, hogy a helyi ügyek – mint a harmadik híd kérdése – keverednek az országos politikai szlogenekkel. A választók a mindennapi bevásárlás vagy munkába menet közben kénytelenek végigböngészni az ígéreteket.
A vélemények, ahogy az lenni szokott, megoszlanak. A választópolgárok egy része szerint a plakátolás a demokrácia természetes velejárója, mások viszont a „vizuális környezetszennyezésre” panaszkodnak.
A plakátok kihelyezése azonban csak az első lépés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a következő hetekben várhatóan megindul az „utómunka” is: a graffitik, az átragasztások és a mém-szerű kiegészítések, amelyek Szegeden hagyományosan gyorsan követik a hivatalos kampányanyagokat.
Fotó: Frank Yvette








