Véget ért a bizonytalanság a fúrt kutak szabályozása körül. Miközben a 2024 előtt létesített háztartási kutak jelentős része amnesztiát kapott, az új fúrásoknál már egy digitális vízkockázati térkép határozza meg, hol kötelező a bejelentés. Csongrád-Csanád vármegye az ország egyik legérzékenyebb területe: Szeged és térsége szinte teljes egészében piros zónába került – írta meg a delmagyar.hu.
Amnesztia a régi kutakra
A legfontosabb változás, hogy azok a háztartási célú kutak, amelyeket 2024. január 1-je előtt létesítettek, nem mélyebbek 50 méternél és nem érintenek védett rétegvizeket, teljes körű amnesztiát élveznek. Ezeknél nincs bejelentési kötelezettség, és bírságtól sem kell tartani.
Hol kell engedély az új kutakhoz?
Az újonnan létesítendő kutaknál egy vízkészletvédelmi országtérkép dönt.
- Fehér zónákban: Ha a kút 50 méternél sekélyebb és csak háztartási igényt (locsolás, ivóvíz) szolgál ki, se engedély, se bejelentés nem kell.
- Piros zónákban: Itt a vízbázisok védelme miatt még a sekélyebb kutakat is be kell jelenteni a fúrás megkezdése előtt a helyi jegyzőnél vagy a kormányhivatalnál.
Csongrád-Csanád kritikus pontjai
Vármegyénk vízrajzi szempontból különösen sérülékeny a Tisza, a Maros és a jelentős ivóvízbázisok miatt. A legfontosabb érintett területek:
- Szeged és környéke: A vármegye legnagyobb összefüggő piros területe a hatalmas ivóvízellátó rendszer és a sűrű infrastruktúra miatt.
- Sándorfalva és Algyő: Az északi agglomeráció az ipari és mezőgazdasági terhelés miatt számít érzékenynek.
- Hódmezővásárhely és Makó: Mindkét város környékén szigorúbb a kontroll a mezőgazdasági tevékenység és a rétegvíz-használat miatt.
- Homokhátság: Domaszék, Mórahalom és Ásotthalom térsége a vízbázisok sérülékenysége miatt kiemelt figyelmet kap.
A szakértők emlékeztetnek: bár a bürokrácia csökkent, kutat fúrni továbbra is csak megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberrel szabad, a háztartási célú kutaknál pedig érvényben marad az évi 500 köbméteres fogyasztási korlát.
(delmagyar.hu)
Fotó: illusztráció
