A Szegedi Tudományegyetem csütörtök délutáni közleményében bejelentette, hogy leállítja a Tisza-parti egykori MÁV-közraktárak bontási munkálatait. A döntést egyhetes intenzív sajtónyilvánosság, civil petíció, valamint közel hetven szegedi értelmiségi nyílt kiállása előzte meg. Bár a két történelmi épület közül a kisebbet, a 120 méter hosszút az egyetem már nagyrészt elbontatta, a megmaradt nagyobb épület sorsa előtt most megnyílhat az út az újratervezésre – írta meg a szegeder.hu.
Az egyetem vezetése a bontási munkálatok leállításával párhuzamosan levélben fordul Botka Lászlóhoz, Szeged polgármesteréhez. Az SZTE azt kéri az önkormányzattól, hogy vizsgálja felül a Szegedi Építési Szabályzatot (SZÉSZ). A jelenleg hatályos városrendezési tervek szerint ugyanis a még álló, 180 méter hosszú raktárépületen egy tervezett, másodrendű közlekedési út haladna keresztül, ami jogilag eleve lehetetlenné tenné az ipari műemlék megőrzését. Az egyetem azt szeretné elérni, hogy a város vagy szüntesse meg ezt a közlekedési célú szabályozást, vagy olyan beépítési karaktert határozzon meg, amely a lehető legtágabb ingatlanhasznosítást teszi lehetővé.
Az SZTE emellett egyeztetést kezdeményez Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel is. A tárgyalások fókuszában nemcsak a közraktárak megmentése, hanem a tervezett harmadik szegedi Tisza-híd egyetemi szempontjai is állnak majd. Vitézy Dávid korábban a sajtónak jelezte: ismeri az ügyet és tájékozódni fog az illetékes szerveknél, amire reagálva az egyetem már napokkal ezelőtt jelezte nyitottságát a miniszteri konzultációra.
A Szegedi Tudományegyetem a szegeder.hu-nak megküldött közleményében hangsúlyozta, hogy a bontási eljárást mindaddig teljesen jogszerűnek tartotta. Az 5,7 hektáros, harminc éve használaton kívüli területet az egyetem egy 2015 óta húzódó vagyonjuttatási folyamat részeként kapta meg ingyenesen a MÁV Zrt.-től, a birtokbaadás pedig 2025 júniusában zárult le. A területre tervezett egyetemi oktatási és kutatási fejlesztések előkészítéseként a bontási szerződést idén márciusban kötötték meg.
A civil és szakmai tiltakozások hatására azonban most megállnak a munkagépek, így esély nyílik arra, hogy a Monarchia-korabeli szegedi ipari és vasúttörténet utolsó mementóinak egyike – sok európai nagyváros barnamezős beruházásához hasonlóan – adaptív újrahasznosítással épülhessen be a jövőbeni tervekbe.
(szegeder.hu)
Fotó: Frank Yvette
