Sok fontos területen sikerült előrelépni a kormányalakítás óta eltelt három hétben – értékelte az időszakot Magyar Péter miniszterelnök az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedden este. A kormányfő bejelentette, hogy szigorítják a vagyonnyilatkozatok rendszerét, megerősítik az Integritás Hatóságot, és újból felkeresi a lemondásra felszólított köztársasági elnököt.
A miniszterelnök az elért eredmények között említette a gyors kormányalakítást, a hatezer milliárd forintnyi uniós forrásról és a kárpátaljai magyarság jogainak visszaszerzéséről szóló megállapodásokat, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetésének kezdeményezését.
Az uniós források kapcsán Magyar Péter rámutatott: három hét alatt kiderült, hogy a pénzek lehívása a tiszta közéleten, a korrupció elleni fellépésen és az átláthatóságon múlik, ami a magyar emberek érdeke. A kárpátaljai magyarság jogairól szakértői szintű megállapodás és magas szintű ukrán garanciavállalás született, ami az uniós csomagba is bekerül. Bár a szakértői egyezséget követő politikai megállapodás még várat magára, a kormányfő reméli, hogy a tervezett beregszászi találkozón ez is megvalósul. Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását ugyanakkor a kormány nem tartja szükségesnek.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványokról elmondta: a nem egyetemi kekvák augusztus 31-ig, míg az egyetemiek jövő év augusztus végéig kerülnek vissza az államhoz. Hangsúlyozta, hogy az egyetemek nem kerülnek „állami gyámság” alá, a cél a közpénzek védelme és a feladatok állami keretek között történő ellátása. Emellett a tervezett jogszabálymódosítások értelmében átláthatóvá teszik a magántőkealapokat is.
Szigorúbb büntetések és megerősített Integritás Hatóság
Magyar Péter bejelentése szerint a jövőben akár két év börtönbüntetéssel is sújtható lesz, aki szándékosan, súlyosan valótlan adatokat tüntet fel a vagyonnyilatkozatában. Jelentősen kibővítik a korábban „béna kacsaként” működő Integritás Hatóság (IH) hatáskörét: a szervezet vizsgálhatja a családtagok vagyonnyilatkozatait is, és amennyiben törvénytelenséget észlel – például vagyonosodási források kapcsán –, kezdeményezheti az érintett képviselők vagy állami vezetők elmozdítását. Ha a miniszter ezt nem teszi meg, az IH a Kúriához, majd az Alkotmánybírósághoz fordulhat a döntés kikényszerítéséért.
A kormányfő hozzátette: néhány napon belül benyújtják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatot is, amely az elmúlt 15-20 év visszaéléseit hivatott kivizsgálni a közpénzek visszaszerzése érdekében. Az elszámoltatás és a jogalkotás ütemét firtató kérdésre úgy reagált: a rendeleti kormányzás kivezetésével a jogállami és nyomozati folyamatok időigényesek, de a munka folyamatos.
Takarékosság és parlamenti viták
A miniszterelnök üdvözölte, hogy az Országgyűlésben újra valódi viták zajlanak, és a parlament visszakapta ellenőrző funkcióját. Példaként említette a képviselői fizetések és költségkeretek jelentős csökkentését célzó javaslatot, amelyet a parlament egyhangúlag szavazott meg, és amely négy év alatt 50 milliárd forintos megtakarítást jelent az adófizetőknek. A devizahiteles perek rendezésével kapcsolatban elmondta, hogy a Tisza Párt javaslatára egyhangúlag elfogadott törvénnyel időt nyertek, és egy átfogó jogalkotási folyamat indul az igazságügyi miniszter, a bankok, a bíróságok és a devizahitelesek képviselőinek bevonásával. Bejelentette továbbá a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését, amelyet egy évente hatmilliárd forintba kerülő, érdemi tevékenységet nem végző „ideológiai hivatalnak” nevezett.
Regionális szövetségek és a köztársasági elnök ügye
A külpolitikai prioritásokról szólva Magyar Péter kiemelte a Visegrádi Négyek (V4) és az erős Közép-Európa képviseletét. Elmondása szerint a V4-ek miniszterelnökei június 23-án Gödöllőn egyeztetnek a folytatásról. Célja egy, a V4-eken túl Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal és Romániával kibővített, szorosabb regionális szövetségi rendszer létrehozása.
A köztársasági elnök helyzetét érintő kérdésre a kormányfő kijelentette: elszántsága nem változott Sulyok Tamás eltávolításával kapcsolatban, akit korábban lemondásra szólított fel. Magyar Péter hangsúlyozottan úgy fogalmazott, hogy a jogállam leépítését asszisztáló személyek nem maradhatnak a helyükön, ezért még egyszer megkeresi az államfőt egy négyszemközti egyeztetésre. Rost Andrea esetleges elnöki jelöltségéről úgy nyilatkozott: sem neki, sem a Tisza Pártnak nincs még hivatalos jelöltje, a kérdés a választás típusától is függ, de a folyamatba mindenképpen szeretnék bevonni a választókat.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
