Újabb megdöbbentő részletek láttak napvilágot a Nobel-díjas Krausz Ferenc nevével fémjelzett Élvonal Alapítvány és az előző kormányzat közötti pénzügyi megállapodásokról. A Telex közérdekűadat-igényléssel megszerezte azt a 25 évre szóló keretmegállapodást, amelyet még a választások előtt, februárban írt alá a kutató és Hankó Balázs akkori miniszter. A dokumentum szerint a korábban ismert 261,7 milliárd forintos összegen felül valójában egy ezermilliárdos nagyságrendű, akár 50 évre is kiterjeszthető állami kötelezettségvállalásról van szó – számolt be róla a Telex.
Május közepén komoly visszhangot váltott ki a hír, miszerint a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) nem sokkal a kormányváltás előtt egy hatéves szerződés keretében mintegy 261,7 milliárd forintnyi közpénzt szervezett ki a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként (kekva) működő Élvonal Alapítványba. A most nyilvánosságra került háttérdokumentumokból azonban kiderül: ez a hatéves kontraktus csupán az első lépése volt egy 25 éves távlatú együttműködésnek.
A megszerzett szerződés értelmében a magyar állam vállalta, hogy a finanszírozást két szerződéses periódus között legfeljebb 3 százalékkal csökkentheti, miközben az összegeket évente az infláció mértékével (maximum 8,5 százalékkal) növelni kell. A jelenlegi számítások szerint a 25 éves időszakra vetített állami támogatás összege minimum 1005 milliárd, de a maximális indexálással akár az 1600 milliárd forintot is elérheti. Ráadásul a felek rögzítették azt is, hogy a lejárat előtt két évvel már megkötik a következő 25 évre szóló keretmegállapodást, ami így gyakorlatilag fél évszázadra betonozta volna be a struktúrát.
A gigantikus összeg nagyságrendjét jól mutatja, hogy míg az Élvonal Alapítvány hat évre 261,7 milliárdot (plusz 2026-ra további 400 millió forintos működési támogatást) kapott, addig a teljes hazai HUN-REN Kutatási Hálózat hatéves kerete mindössze 523 milliárd forint.
Hiányzó garanciák és szakmai aggályok
A szerződés tartalmát látva Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője komoly aggályokat fogalmazott meg. Kiemelte, hogy a megállapodásból súlyosan hiányoznak a közpénzeket védő garanciák. Nem látható tisztán, ki mérte fel a valós finanszírozási igényeket, hogyan mérik a szakmai teljesítést, és mi történik akkor, ha az alapítvány nem teljesíti az elvárt indikátorokat. A szakértő szerint a konstrukció egyoldalúan az alapítványnak kedvez, és komoly kockázatot jelent a közpénzek tekintetében.
Bizonytalanná vált a jövő
Bár az Élvonal Alapítvány célja a világszínvonalú hazai kutatói környezet megteremtése és a tehetséggondozás lenne, a szervezet jövője a belpolitikai változások nyomán teljesen bizonytalanná vált. Miután az alapítvány a politikai bizonytalanságra hivatkozva felfüggesztette a Nemzeti Tudósképző Akadémia támogatását, a jogutód Tudományos és Technológiai Minisztérium felbontotta a korábbi szerződést, és 22 milliárd forintnyi támogatás azonnali visszautalását követelte meg Krausz Ferenctől. Tanács Zoltán szakminiszter szerint a program egy „alternatív tudománypolitikai és innovációs infrastruktúra” közpénzből történő felépítését célozta, amit az új kabinet nem támogat ebben a formában.
Bár Krausz Ferenc nyitott a párbeszédre és az alapítvány teljes átvilágítását kérte, a kormányzati szándék egyértelmű: az idei év augusztus 31-ig a nem egyetemi fenntartású kekvák vagyonát visszaveszi az állam, míg az egyetemi alapítványok esetében 2027 nyaráig tervezik elrendelni a működési forma teljes átalakítását. A felek között jelenleg is zajlanak a tárgyalások a kutatási programok esetleges túléléséről.
(telex.hu)
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
