Sorra dőlnek meg a napi melegrekordok Magyarországon az országot elérő hőkupola miatt. A rendkívüli forróság nemcsak az emberi szervezetet, hanem a növényvilágot is végletesen megviseli. Sokan pánikszerű locsolással próbálják menteni a menthetőt, ám a szakértő szerint ezzel olykor többet ártunk, mint használunk. Megyeri Szabolcs kertész szerint radikális szemléletváltásra és klímaváltozás-álló kertekre van szükség a túléléshez. A szakértőt a 24.hu kérdezte.
Tűzoltás helyett tudatosság: a melegben sokkos állapotba kerülnek a növények
Az elmúlt napokban tapasztalt brutális kánikula szinte példátlan kihívás elé állítja a hazai vegetációt. Megyeri Szabolcs kertész a 24.hu-nak adott interjújában rámutatott: a legnagyobb hiba, amit a kerttulajdonosok elkövethetnek, hogy a saját hőérzetüket vetítik ki a környezetükre.
„Amikor nekünk melegünk van, hirtelen eszünkbe jut a kert, és kétségbeejtő tűzoltásként locsolni kezdünk, holott a fáknak és a vegetációnak már március-áprilisban, a hajtás kezdetekor is óriási szüksége lett volna a vízre” – figyelmeztet a szakember.
A 35 fok feletti hőségben a növények hősokkot kapnak, ami miatt képtelenné válnak felvenni a vizet a talajból. A napközbeni, túlzott áztatással így csak ártunk nekik. A szakértő tanácsa szerint az öntözést kizárólag a késő esti vagy a kora reggeli órákra szabad időzíteni, a cserepes virágokat pedig érdemes hűvösebb, árnyékos helyre menekíteni.
Fűnyírás a kánikulában? Inkább merénylet!
A pázsit megóvása szintén komplex feladat, hiszen a gyep túlélése függ a magkeveréktől, a vetés idejétől és a kert mikroklímájától is. Megyeri Szabolcs hangsúlyozta: a legnagyobb hőségben végzett fűnyírás lényegében egy merénylet a pázsit ellen.
Ilyenkor kulcsfontosságú, hogy magasabbra hagyjuk a füvet, mert a hosszabb szálak leárnyékolják a gyökérzetet, megakadályozva a talaj teljes kiszáradását. Ha a fű már kiégett, vagy eleve hiányos, a talaj mulccsal való takarása segíthet megőrizni a nehezen pótolható nedvességet. Csodaszerek azonban nincsenek; a kapkodó megoldások helyett a megelőzésen van a hangsúly.
Eljárt az idő a fenyők felett – Így épül fel a jövő kertje
A szakember szerint a mostani forróságban bosszulja meg magát az az elmúlt évtizedekben elterjedt gyakorlat, hogy a kényelem – például a lombseprés elkerülése – miatt kivágták a nagy fákat, és kis lombú, gömbkoronájú fajtákat ültettek. Valódi árnyékot és élhető, akár több tíz fokkal hűvösebb mikroklímát ugyanis kizárólag a nagy lombkoronájú fák képesek biztosítani.
A klímaváltozás ráadásul nemcsak a nappali hőségről szól: a trópusi éjszakák, a reggeli harmat elmaradása, a hosszan tartó aszályok és a folyamatosan szárító, forró szél együttesen pusztítják a környezetet. Emiatt bizonyos fajok felett egyszerűen eljárt az idő Magyarországon.
„A kertekben lévő erdei fenyők nagy része tíz éven belül ki fog száradni, és tűzifaként végzi majd” – vetítette előre Megyeri, hozzátéve, hogy az örökzöldek ültetése már most háttérbe szorult.
A klímaváltozás-álló kert receptje a szakértő szerint:
-
Vegyes fák ültetése: A gyors növekedésű fák (például a vörös levelű nyárfa, amely egy jobb évben akár 4–6 métert is nőhet) gyorsan adnak árnyékot, míg a lassabb fejlődésű, hosszú életű fajok évtizedekre biztosítják a védelmet.
-
Szárazságtűrő fajták: A fűmagkeverékek és dísznövények kiválasztásakor már a hazai, megváltozott klímát kell alapul venni.
-
Vertikális zöldítés: A kerítések, házfalak zöld növényekkel való befuttatása jelentősen javítja a mikroklímát.
-
Természetes védőernyő: Olyan komplex növénytársítások kialakítása, amelyek felfogják a szárító szeleket és óvják a talajt.
(24,hu)
Fotó: Frank Yvette
