Néhány napja csak úgy felszántotta a magyar sajtót a Szentes határában fekvő, vegyszermentes gazdálkodásáról ismert Helóta Biokert története, melynek létét most egy gigantikus ipari beruházás fenyegeti. Szabó Csaba, aki több mint 30 éve foglalkozik biogazdálkodással, különböző pletykákból értesült arról, hogy kertje mellett hamarosan Közép-Európa legnagyobb baromfifeldolgozója épül. Miután Csaba a szentesi önkormányzatnál és a gyárkomplexumot építő Bonafarm csoportnál is falakba ütközött tájékozódáskor, a nyilvánossághoz fordult. A részletekről pedig most nekünk is mesélt.
Szabó Csaba harmadik generációsként kötődik a helyi földhöz és jelenleg is a mintegy 1500 négyzetméteres ökológiai oázisban, egy jurtákban lakik.
A Helóta Biokert pedig nemcsak 100 féle különleges paradicsomáról és paprikájáról ismert, hanem egyedülálló bizalmi rendszeréről is: a kapu ugyanis szinte mindig nyitva áll a vásárlók előtt, akik maguknak szedik a zöldséget, az ellenértéket pedig becsületkasszába fizetik be – a gazda elmondása szerint még soha senki nem élt vissza ezzel.
Az idilli állapotot viszont nemrég a Bonafarm csoport beruházásában épülő, Közép-Európa legnagyobb baromfifeldolgozójának szánt gyárkomplexum törte meg. Csaba különböző pletykákból értesült arról, hogy kertje mellett egy óriási beruházás jön létre, mellyel a vegyszermentes ökoszisztéma fenntartása és a biokert működése ellehetetlenült. Miután tájékozódni próbált, falakba ütközött, majd a nyilvánossághoz fordult.
– A nyilvánossághoz fordultam miután sem a szentesi önkormányzat (az ígérete ellenére sem) sem pedig a Bonafarm csoport nem segített választ találni arra, hogy mi lesz a kertemmel, ha megépül a gyár. Ezért kértem a civil szféra segítségét, hogy megmenekülhessen a biokert, hiszen ez a régió egyetlen biogazdasága, és az ország leghíresebb kertészeti régiója nem maradhat biokert nélkül. A kertben 36 évnyi munkám van benne, amihez jön még az édesapám és a nagyapám munkája, ugyanis ezt a földet immár, mint harmadik generációs művelem – mesélte.
A szentesi városvezetés által felajánlott területek közül Csaba a használhatókat végül nem kaphatta meg, a fennmaradó opció pedig egy szeméttelep mellett fekszik, ami biogazdálkodásra alkalmatlan. A Bonafarm csoport is felajánlott 8 millió forintot a gazdának, ám ez a költözési támogatás töredéke annak, amibe a fúrt kutak, fóliasátrak, jurták lebontása, szállítása és az új infrastruktúra kiépítése kerülne.
– A Bonafarm csoport ugyan felajánlott 8 millió forintot szóban, de ez körülbelül a költözés egytizede. A polgármester az elmúlt években egyetlen levelemre sem válaszolt, most pedig, amikor a kert sorsáról egyeztettünk, sajnos nem jutottunk közös nevezőre. De mivel egyre nagyobb a történet sajtóvisszhangja, úgy érzem a polgármesternek ez egyre kínosabb lehet, így nagyobb az esélye annak is, hogy történjen valami – mondta Csaba.
Ám a sajtóvisszhang nemcsak a Polgármesteri Hivatalban ülők fülét ütötte meg, hanem egy igazi civil összefogást is eredményezett.
– A kertet nem csak az Alföldön élők ismerik. Sok ismert ember, híresség is innen veszi a zöldséget, és talán nekik is köszönhetem, hogy hatalmas összefogás jött létre a kert megmentése érdekében. Többen ajánlottak fel földeket és voltak, akik jelezték, hogy kétkezi munkával tudnak segíteni. Ebben is megmutatkozik, mekkora lehet egy közösség ereje, egy olyan közösségé, akik számára nem az üres szavak, hanem a tettek a fontosak. Ők hisznek abban, hogy a kert elengedhetetlen Szentes jövőjének fejlődésében. Hisznek abban, hogy nemcsak a tönkretett iskolákról, a leépített kórházról, a leégett sportcsarnokról és a kiüresedő városról lehet Szentes kapcsán beszélni, hanem egy élhető jövőről is, amihez kellenek a teremtő emberek, akik nem önmaguknak élnek, hanem a közösségért, a városért dolgoznak – emelte ki a gazda.
A kereslet is azt bizonyítja, hogy van minderre igény.
– A kereslet egyre nő a minőséges zöldség iránt, egyre több ember jön rá arra, hogy az életet nem leélni, hanem megélni kell, és nem lehet mindig csak a megúszásra játszani. És ezzel együtt arra is rájönnek, hogy az egészség az ember szabadsága, a sok szintetikus táplálék az nem építi az embert, hanem leépíti, és talán arra is rájönnek, hogy saját maguk teremtik meg a saját jövőjüket, a leendő életterüket, mert, ha a pénzüket helyben költik el, az itteni termelőknél, szolgáltatóknál, akkor a település is fejlődni fog, hiszen ezzel a pénz helyben forog, itt termel hasznot és értéket, és nem egy távoli országban – hangsúlyozta a termelő, akinek, mint az a beszélgetés végén kiderült: az új magyar kormány is kész segíteni a szentesi Helóta Biokert megmentésében
A Tisza-kormány azt ígérte Szabó Csabának, hogy segít neki egy állami földterület megvásárlásában.
– Tisza párt is jelentkezett, hogy segít egy biogazdálkodásra alkalmas állami földterület megszerzésében, remélem a városvezetés is segítségemre lesz. A költözésnek nincs meghatározott időpontja, nincs elvárás, ahogy a biokertben sincs elvárás a növények irányában, itt az élet egyszerűen csak áramlik… és, ha áramlik, akkor egyensúly van, amit a biogazda tart fenn a kertjében a jelenlétével, ahogy Ady írta, az élet él és élni akar – zárta a beszélgetést Szabó Csaba.
Fotó: Frank Yvette
