Több mint egy évtizedes kísérletezés, külföldi kutatókkal folytatott együttműködés és rengeteg tanulás kellett ahhoz, hogy ma már a Dél-Alföldön is sikeresen fejlődjenek a pisztáciafák. A makói Kocsis Gábor szerint a klímaváltozás nemcsak kihívás, hanem új lehetőségeket is teremt a mezőgazdaságban, bár az úttörő gazdáknak még ma is számos szakmai és adminisztratív akadállyal kell megküzdeniük.
Néhány éve még kevesen hitték volna, hogy a Dél-Alföldön egyszer pisztáciaültetvény zöldellhet. A makói Kocsis Gábor azonban nem riadt vissza a kihívásoktól: több mint egy évtizede kezdett kísérletezni a különleges növénnyel, és ma már bizakodva várja az első termést. A klímaváltozás új lehetőségeket és új nehézségeket is hozott a mezőgazdaságba – erről, valamint a pisztáciatermesztés kulisszatitkairól beszélgettünk vele.
– Körülbelül 10–12 évvel ezelőtt kezdett el komolyabban foglalkoztatni a pisztáciatermesztés gondolata. Kezdetben mindössze nyolc-tíz fával próbálkoztam, majd amikor láttam, hogy szépen fejlődnek, további száz csemetét ültettem. Ezután fokozatosan bővítettem az ültetvényt. Közben több ország kutatóival is felvettem a kapcsolatot, akik sokat segítettek abban, hogyan lehet ezt a különleges növényt sikeresen meghonosítani a Dél-Alföldön. A sok kutatásnak és folyamatos tanulásnak köszönhetően ma már úgy érzem, jó úton járok – kezdte a beszélgetést Kocsis Gábor.
Kocsis Gábor családja generációk óta mezőgazdasággal foglalkozik. Ő főállása mellett gazdálkodik, a klímaváltozás hatásai azonban arra ösztönözték, hogy új lehetőségeket után nézzen.
– A pisztáciatermesztés teljesen más technológiát igényel, mint például a búza vagy a kukorica. Már a megfelelő terület kiválasztása is szakértői segítséget kíván, hiszen egyáltalán nem mindegy, milyen talajba kerülnek a fák. A munkák a tél végén metszéssel kezdődnek, tavasszal indul az öntözés, amelyet a nyári időszakban csepegtetőrendszerrel végzünk. Nyár végén következik a tápanyag-utánpótlás, ősszel pedig a szüret – mesélte.
Arra a kérdésünkre, hogyan esett a választása éppen a pisztáciára, elmondta: részben tudatos döntés volt, részben pedig a véletlen játszott közre.
– A száraz, meleg időjárás kedvez a pisztáciának, ugyanakkor a téli fagyokat – különösen fiatal korban – nehezen viseli. Ilyenkor a termőrügyek könnyen elfagyhatnak. Az idei termés azonban biztatónak ígérkezik. Ha minden jól alakul, néhány kilogrammnyi kóstolóra már számíthatunk. Számomra azonban most még nem a mennyiség, hanem a kiváló minőség a legfontosabb. A feldolgozásra és az értékesítésre is vannak elképzeléseim, de ezek egyelőre a jövő tervei – mondta.
A makói termelő szerint egyre kevesebben mernek új kultúrákkal kísérletezni, pedig a klímaváltozás miatt erre egyre nagyobb szükség lenne.
– Sajnos sem a gazdák, sem az állami rendszer nincs igazán felkészülve a klímaváltozás kihívásaira, amelyek évről évre nehezebbé teszik a mezőgazdasági munkát. Egy pisztáciaültetvény létesítése ráadásul jelentős adminisztrációval is jár, különösen akkor, ha a termelő később értékesíteni szeretné a termést. Én is végigjártam ezt az utat – osztotta meg tapasztalatait.
Hobbi vagy munka? – tettük fel a kérdést a termesztőnek zárásképp.
– Valójában mindkettő. Tavaly nagyon sok időt töltöttem az ültetvényen, és legalább ugyanennyit azzal, hogy szakirodalmat olvastam, kutattam és tanultam, hogyan lehetne még magasabb szintre emelni a termesztést. Nálam a hobbi és a munka teljesen összefonódott – fogalmazott Kocsis Gábor.
Fotó: Frank Yvette
