A magyar társadalom mély megosztottságát nevezte az elmúlt évek legsúlyosabb következményének Baka András köztársasági elnökké választása után mondott keddi beszédében a Parlamentben.
A megválasztott államfő hangsúlyozta: az elmúlt időszakban szembeállították egymással a különböző társadalmi csoportokat, és azt próbálták elhitetni, hogy aki mást gondol, az nem egyszerűen téved, hanem ellenség. Szerinte azonban egy ország nem tud közös jövőt építeni úgy, hogy közben polgárai egymásban ellenséget látnak.
Baka András kiemelte: egyszerre van szükség igazságtételre és önmérsékletre. A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, ugyanakkor az új Magyarország nem épülhet bosszúra.
„Azért vállaltam a felkérést, mert úgy gondolom, Magyarország történetének olyan időszakához érkezett, amikor az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről való komoly gondolkodásra van szükség” – mondta beszéde elején.
A köztársasági elnök a megválasztását nagy megtiszteltetésnek, elismerésnek és kivételes bizalomnak nevezte. Mint mondta, maga a jelölés is váratlan, zavarba ejtő, ugyanakkor megtisztelő volt számára. Hozzátette: egy hosszú szakmai életút után az ember már nem feltétlenül keres új kihívásokat.
Baka András köszönetet mondott mindazoknak, akik megválasztották, valamint azoknak is, akik munkáját és megszólalásait ismerve úgy ítélték meg, hogy a „sok érdemes jelölt között” alkalmas erre a feladatra.
A társadalom jelenlegi állapotáról szólva úgy fogalmazott: a magyarok többsége felszabadulást és reményt érez, mások viszont csalódottsággal és bizonytalansággal tekintenek a változásokra. Ezek az érzések egyszerre vannak jelen a mai Magyarországon.
„Egy új korszak kezdetén nem kerülhetjük el a szembenézést. Tudnunk, értenünk kell, hogy hogyan jutottunk idáig” – hangsúlyozta.
„Egy generációnyi időt vesztegettünk el”
Baka András szerint Magyarország egy generációnyi időt vesztegetett el, miközben a rendszerváltozás éltanulójából a sereghajtó országok közé süllyedt. Úgy értékelte, hogy az elmúlt mintegy két évtizedben az ország olyan súlyos válságba került, amely a jogállamot, a társadalmat, a gazdaságot, az államháztartást, az energiaellátást, a vízgazdálkodást, a környezetvédelmet és a közlekedést egyaránt érinti. Hozzátette: régóta ismert, tragikus helyzetben van az egészségügy, az oktatás és a gyermekvédelem is.
Mint mondta, szinte minden olyan terület válságban van, amely közvetlenül meghatározza az emberek mindennapi életét.
A közvagyonról szólva azt mondta: az elmúlt időszakban közös javaink jelentős része magánérdekek szolgálatába került. A közbeszerzések rendszere, az állami vagyon átrendeződése, a földtulajdon koncentrációja és a közpénzek felhasználásának átláthatatlansága szerinte olyan kérdéseket vet fel, amelyekre egy demokratikus államnak határozott választ kell adnia.
Hangsúlyozta azt is, hogy egy demokrácia nem pusztán attól működik, hogy vannak szabályai, hanem attól is, hogy az emberek hisznek abban: ezek a szabályok kivétel nélkül mindenkire vonatkoznak.
Nem épülhet bosszúra az új Magyarország
A köztársasági elnök ismét a társadalmi megosztottságot nevezte az elmúlt évek egyik legsúlyosabb következményének. Szerinte a különböző társadalmi csoportokat egymással szembefordították, és azt próbálták elhitetni, hogy aki másképp gondolkodik, az ellenség.
„A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek felhasználását ellenőrizni kell, ugyanakkor nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra” – fogalmazott.
Hozzátette: azoknak, akik csalódtak, illetve nem változást akartak, nem kell megtagadniuk politikai meggyőződésüket ahhoz, hogy ugyanúgy helyük legyen a jövő Magyarországában. A politikai változás nem jelentheti azt, hogy másoknak kell félniük, hallgatniuk vagy kívülállónak érezniük magukat saját hazájukban.
Baka András szerint az ország jelenlegi állapotáért eltérő mértékű felelősség terheli azt, aki a hatalmat gyakorolta, azt, aki kiszolgálta, és azt is, aki hallgatott. Ugyanakkor úgy vélte, a történtekből mindenkinek tanulnia kell.
A választási eredmény önmagában nem állítja helyre a jogállamot
A megválasztott államfő szerint az elmúlt időszak nemcsak önvizsgálatra, hanem bizakodásra is okot ad. A szabadság iránti igény, amely korábban külön-külön jelent meg gondolkodók, újságírók, ügyvédek, civil szervezetek, művészek és mások megszólalásaiban, végül a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben is visszhangra talált.
„A mostani változás megmutatta, hogy egy társadalom képes visszaszerezni önrendelkezését. A következő évek kérdése az lesz, hogy mit kezdünk ezzel a lehetőséggel” – mondta.
Baka András ugyanakkor súlyos tévedésnek nevezte azt a gondolatot, hogy egy választási eredmény önmagában helyreállítja a jogállamot. Szerinte szükség van megfelelő alkotmányra, szabad választásokra, független bíróságokra, hatékony alkotmánybíráskodásra, szabad nyilvánosságra és ellenőrizhető kormányzásra, de mindezek mellett demokratikus és működő alkotmányos kultúrára is.
Olyan kultúrát szeretne, amelyben a hatalom korlátozása nem akadály, a politikai ellenfél nem ellenség, a kritika nem árulás, a kompromisszum pedig nem gyengeség.
A köztársasági elnök szerint egy modern, demokratikus társadalom szükségképpen sokszínű, amelyben különböző világnézetek, politikai meggyőződések, életformák és érdekek élnek egymás mellett. Ezek között lehetnek mély, akár feloldhatatlan ellentétek is.
„Számomra tehát a nemzet egysége nem azt jelenti, hogy mindannyian ugyanazt gondoljuk, azt jelenti, hogy politikai és világnézeti különbségeinktől függetlenül mindannyian egyenlő méltósággal és jogokkal tartozunk ugyanahhoz a nemzethez” – fogalmazott.
„Mindannyiunk felelőssége, hogy még egyszer ne jöhessen létre ilyen rendszer”
Baka András értékelése szerint 2026 előtt az állam nem felelt meg a demokratikus jogállamiság egyik legalapvetőbb követelményének, a hatalmi ágak tényleges elkülönülésének és a fékek és ellensúlyok működő rendszerének.
Úgy fogalmazott, Magyarországon olyan rendszer épült ki, amelyben egy párt foglyul ejtette az államot és annak intézményeit, a korszak végére pedig az ország eljutott az éveken át tartó, a parlamentet nagyrészt megkerülő rendeleti kormányzásig.
„Mindannyiunk felelőssége, hogy még egyszer ne jöhessen létre ilyen rendszer Magyarországon” – jelentette ki.
Szerinte a köztársasági elnök ehhez saját alkotmányos hatásköreinek következetes, átlátható és független gyakorlásával járulhat hozzá. Nem írhat alá törvényeket puszta formalitásként, nem lehet a mindenkori parlamenti többség vagy a kormány meghosszabbított keze, és nem hallgathat akkor, amikor az alkotmányos működés alapvető kérdései forognak kockán.
Baka András szerint valódi garanciát olyan alkotmányos rend jelenthet, amely világosan kijelöli a közhatalom gyakorlásának határait, biztosítja az alapvető jogokat, és olyan intézményi egyensúlyt teremt, amelyet egyetlen politikai többség sem tud saját érdekei szerint átalakítani.
Az alkotmányozásról szólva hangsúlyozta: egy alkotmány stabilitását az adja, ha a társadalom széles köre sajátjának tekinti. Ezért megalkotása szerinte nem merülhet ki a parlamenti jogalkotásban, hanem széles körű társadalmi és szakmai vitára, valódi politikai egyeztetésre és olyan eljárásra van szükség, amely maga is kifejezi azt a demokratikus kultúrát, amelyet az új alkotmánynak később védenie kell.
„Az alkotmány nem egyszerűen az állam működési szabályzata, a hatalom korlátait teremti meg, és ezzel mindannyiunk szabadságát biztosítja” – foglalta össze.
Független államfői szerepet ígér
Baka András arról is beszélt, hogy saját bírói pályáján megtanulta: az intézményi függetlenség értéke leginkább akkor válik láthatóvá, amikor próbára teszik.
Strasbourgban, majd a Legfelsőbb Bíróság elnökeként is azt tapasztalta, hogy egy demokratikus intézmény tekintélyét nem az adja, hogy konfliktusmentesen működik, hanem az, hogy konfliktushelyzetekben is képes hű maradni saját feladatához. Mint mondta, ezt az elvet köztársasági elnökként is követni szeretné.
A külpolitikáról szólva úgy fogalmazott: Magyarország külföldi képviselete ugyancsak független államfői szerepet kíván meg. Szerinte az elmúlt években számos szövetségesünkkel megromlott a viszony, ennek helyreállítása pedig nemzeti érdek.
A határon túli magyarokról szólva jelezte: köztársasági elnökként felelősséget érez irántuk, kulturális, nyelvi és közösségi jogaik védelmét pedig a magyar állam tartós érdekének nevezte.
„Az állam az emberért van”
Beszéde végén Baka András arról beszélt, hogy Magyarországnak történelme során sokszor kellett újrakezdenie. Mint mondta, a magyar történelem nem csupán a veszteségek és kudarcok története, hanem annak is a bizonyítéka, hogy súlyos történelmi törések és vereségek után mindig akadtak nemzedékek, amelyek képesek voltak újra intézményeket, közösségeket és országot építeni.
„Most ismét ilyen feladat előtt áll az ország” – mondta. Hangsúlyozta: lehetőséget kaptunk arra, hogy tanuljunk abból, amit jól csináltunk, és abból is, amit elrontottunk, abból, amit mások tettek velünk, és abból is, amit mi engedtünk megtörténni.
A kérdés szerinte az, képesek vagyunk-e olyan országgá válni, ahol egy gyermek jövőjét nem a születési helye dönti el, ahol egy tanár vagy egy ápoló munkája megbecsülést jelent, ahol a vállalkozó nem kapcsolatot, hanem lehetőséget keres, ahol egy fiatalnak nem azért kell külföldre mennie, mert itthon nem lát jövőt, és ahol egy idős ember nem érzi magát feleslegesnek.
„Mert az állam nem önmagáért van, az állam az emberért van” – zárta beszédét Baka András.
(MTI)
Fotó: archív
