Kiakadt a vízhiánytérkép Szegednél

Kiakadt a vízhiánytérkép Szegednél – beindultak az elméletek

Helyi hírek

204 milliméteres vízhiányt mutat a HungaroMet térképe Szegednél, a kommentelők pedig egymásra licitálnak az aszály lehetséges okainak megfejtésében. Van, aki a JÉGER-rendszert okolja, más szerint a Mercedes és az akkumulátorgyárak „szétrobbantják” az esőfelhőket, de olyan hozzászóló is akadt, aki szerint a vizet egyszerűen csöveken keresztül adják el.

„Kiakadt a vízhiánytérkép” – írta a Dél-Alföld meteorológia vasárnapi bejegyzésben. A térképen Szeged és környéke már olyan súlyos vízhiányt mutat, amely nem fér el a korábbi színskálán. A felső egy méteres talajrétegből 204 milliméter víz hiányzik.

A poszt alatt rögtön beindultak a találgatások (a helyesírási hibákat nem javítottuk).

Az egyik hozzászóló a jégkármérséklő rendszert vette célba, és azt írta: „A NAK szerint kb 1000 JÉGER van az országban. Valójában ennek több mint másfélszerese”. Szerinte ráadásul „Soha, senki nem mérte mit okoz az elpárologtatott acetonos ezüst jodid”.

Más már szándékos pusztítást lát a háttérben: „módszeres elpusztításban” van részünk – írta egy kommentelő.

A legbizarrabb állítások között az ipari üzemek is megjelentek. Egy hozzászóló szerint a kecskeméti Mercedes-gyár „rakétákkal lövi az eső felhőket szét”, hogy ne sérüljön egyetlen legyártott autó sem. Majd hozzátette: „Ugyanezt teszik az aksi gyárak, szét robbantják az esőfelhőket”.

Egy másik kommentelő már sajátos magyarázatot adott: „Ki kellene vizsgálni hova megy ki a víz! Szerintem csöveken el van adva már!”

A kommentfolyamban a háttérhatalmi elmélet is felbukkant, egy hozzászóló ugyanis csak ennyit írt: „Globalisták….”

Nem mindenki állt azonban elő összeesküvés-elmélettel. Többen a klímaváltozást, a talajok állapotát, a vízgazdálkodást és a mezőgazdaságot tartották fontos tényezőnek. Egy hozzászóló például a Dél-Alföld talajainak kizsigerelését és az erdősávok hiányát emelte ki.

Mások arra emlékeztettek, hogy a probléma nem kizárólag Magyarországot érinti: Európa több nagy folyójánál, köztük a Rajnánál és az Elbánál is alacsony vízállásról számoltak be.