Az elmúlt 16 évben „a sajátjaink” fordultak a magyar nép ellen, olyanok fosztották ki az országot, akik magyarul tettek esküt a magyar emberek szolgálatára – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn, az Országgyűlés őszi ülésszakának napirend előtti felszólalásában. A kormányfő beszédében az előző kabinetek öröksége mellett az elmúlt hónapok kormányzati intézkedéseiről és az őszre tervezett változtatásokról is beszélt.
Magyar Péter felszólalása elején megköszönte Forsthoffer Ágnes házelnök munkáját, amelyet az ideiglenes köztársasági elnöki jogkörök gyakorlása során végzett. Köszöntötte az M1 nézőit is, kiemelve, hogy több mint tíz év után ismét közvetítik a közmédia felületein az Országgyűlés üléseit.
A miniszterelnök történelmi párhuzammal kezdte politikai értékelését. Az 1241-es muhi csatát és a tatárjárás pusztítását felidézve arról beszélt, hogy Magyarország történelme során számos alkalommal tapasztalta meg a kívülről érkező pusztítást. Szerinte azonban az elmúlt másfél évtizedben nem külső ellenség, hanem az ország vezetői okoztak súlyos károkat.
Úgy fogalmazott, az elmúlt 16 év olyan állapotokat hagyott maga után, mint a kiszáradó alföldi földek, a nyári hőségben túlmelegedő kórházi kórtermek, a vasúti problémák és a megalázott pedagógusok helyzete. Orbán Viktort és az előző kormányokat élesen bírálva kijelentette: az új kabinet nem kíván „cinkosságot vállalni” a múlttal.
Nehéz költségvetési helyzetről beszélt
Magyar Péter szerint 2026 tavaszára az állam számos területen gyakorlatilag működésképtelenné vált. Köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak, pedagógusoknak, rendőröknek, tűzoltóknak, szociális és gyermekvédelmi dolgozóknak, vízügyi szakembereknek és kormánytisztviselőknek, akik szerinte az elmúlt években fenntartották az alapvető közszolgáltatásokat.
A közszférában dolgozóktól ugyanakkor türelmet kért. Mint mondta, a kormány rendkívül nehéz költségvetési helyzetet és jelentős adósságállományt örökölt, ezért a kabinet mozgástere egyelőre korlátozott.
A miniszterelnök az eddigi intézkedések között említette a rendeleti kormányzás megszüntetését és az Európai Unióval kötött megállapodást. Közlése szerint augusztus 31-ig Magyarország teljesítette az uniós forrásokhoz kapcsolódó valamennyi vállalt feltételt.
Az így elérhető forrásokat többek között a közösségi közlekedésre, az elektromos hálózat és az energiatárolás fejlesztésére, kórházak korszerűsítésére, lakásfelújításokra, kis- és középvállalkozások támogatására, kutatásra, innovációra, oktatási digitalizációra, valamint vízügyi és környezetvédelmi beruházásokra fordítanák.
Magyar Péter azt is közölte, hogy csökkentették a miniszterek és államtitkárok fizetését, valamint a parlamenti frakciókereteket, és napirenden van a miniszterelnöki fizetés jelentős mérséklése is.
Több mint ezermilliárd forintnyi vagyont vettek vissza
A kormányfő szerint júliusban olyan költségvetési többletet ért el az államháztartás, amelyre évtizedek óta nem volt példa. Beszélt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásáról is.
Közlése szerint 16 közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetésével több mint ezermilliárd forintnyi közvagyon került vissza az államhoz. Ebből 845 milliárd forintot vállalati részesedések, 162 milliárdot pénzeszközök, csaknem 90 milliárdot értékpapírok, mintegy 88 milliárd forintot pedig ingatlanok tesznek ki.
A szociális intézkedések között említette az öregségi nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelését, a megváltozott munkaképességűek ellátásainak rendezését, a százezer forintos iskolakezdési támogatást, a tűzifa árának ötszázalékos áfakulcsát, a szociális tűzifakeret megduplázását és a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlését.
Átalakítanák a koncessziós rendszert
Magyar Péter bejelentette: a következő hetekben felülvizsgálják, és várhatóan jelentősen átalakítják a dohány-, kaszinó-, hulladék- és autópálya-koncessziókat.
A miniszterelnök szerint a cél az, hogy az ezekből származó bevételek nagyobb része a költségvetést és az adófizetőket gyarapítsa. Mint fogalmazott, amit lehet, visszavesznek az állam számára, más szerződéseket pedig újratárgyalnak.
Környezetvédelmi területen szigorítják a bírságokat, létrehozzák az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóságot, új klímatörvényt terjesztenek az Országgyűlés elé, és országos fásítási programot indítanak.
Az egészségügyben folytatják a várólisták csökkentését és a kórházi hűtési programot, megújítják a háziorvosi praxisok finanszírozását, valamint változtatásokat ígért a védőnői rendszerben is.
Bérrendezés és új lakástörvény jöhet
Magyar Péter közölte: az október közepén benyújtandó új költségvetésben megkezdik a nevelést és oktatást segítők, a szociális és gyermekvédelmi dolgozók, valamint a rendvédelmi és honvédelmi állomány bérrendezését.
A kormány emellett szigorúbb gyermekvédelmi törvényt és új nemzeti drogstratégiát ígér. A tervek között szerepel egy megfizethető lakhatást célzó lakástörvény, a külföldön élő magyar szakemberek hazatérését ösztönző Vár a hazád program, új felsőoktatási stratégia, valamint nagyszabású közút- és vasútfejlesztés is.
A miniszterelnök vagyonadó bevezetéséről és az elmúlt húsz év politikai vagyonosodásának vizsgálatáról is beszélt. Hangsúlyozta: a vagyon önmagában nem bűn, ugyanakkor szerinte a tehetősebbeknek nagyobb részt kell vállalniuk a közös terhekből.
A kabinet emellett újragondolná a kata szabályait, változtatna a társasági adózáson, és csökkentené az egészséges élelmiszerek áfáját.
Ősszel kezdődhet az alkotmányozás
Magyar Péter beszéde végén az őszre tervezett alkotmányozási folyamatról is szólt. Közlése szerint olyan új alkotmány megalkotása a cél, amely erősebben korlátozza a mindenkori politikai hatalmat, és megakadályozza, hogy egyetlen politikai erő saját hatalmának hosszú távú biztosítására használhassa az alkotmányos rendszert.
A miniszterelnök szerint a kormány előtt „történelmi feladat” áll: egy működő állam és új, stabil intézményi rendszer alapjainak megteremtése.
(MTI)
Fotó: archív
