Szövegértésből, matematikából és természettudományból is az OECD-átlag alatt teljesítettek a magyar 15 évesek a 2025-ös PISA-felmérésen. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az eredmények azt mutatják, hogy globális válságban van az oktatás, Magyarország pedig a régióban is leszakadóban van – írja a 24.hu.
A 2025-ös PISA-mérés eredményeit kedden ismertették. A felmérésben 91 oktatási rendszer mintegy 760 ezer diákja vett részt, Magyarországon 273 intézmény 6400 tanulójának tudását vizsgálták.
A magyar diákok mindhárom vizsgált területen az OECD-átlag alatt teljesítettek. Természettudományból 480 pontot értek el a 486 pontos OECD-átlaggal szemben, matematikából 459 pontot szereztek, miközben az átlag 469 pont volt. A legnagyobb lemaradás szövegértésből mutatkozott: a magyar tanulók 452 pontot értek el a 466 pontos OECD-átlaghoz képest.
A 2022-es magyar eredményekhez képest is romlott a teljesítmény. Különösen kedvezőtlen, hogy szövegértésből a magyar diákok 32,3 százaléka a második képességszint alatt teljesített, míg a kiemelkedő eredményt elérők aránya mindössze 3 százalék volt.
A nemzetközi eredmények ugyanakkor szintén jelentősen romlottak. Lannert Judit szerint az adatok alapján „nem túlzás azt állítani, hogy globális válságban van az oktatás”. A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország nemcsak az OECD-átlaghoz képest teljesít gyengébben, hanem a régióban is leszakadóban van.
A visegrádi országok közül Lengyelország mindhárom vizsgált területen szignifikánsan jobb eredményt ért el Magyarországnál. Természettudományból és szövegértésből Csehország, matematikából pedig Szlovákia is jelentősen megelőzte a magyar tanulókat.
Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal főosztályvezetője szerint a szövegértési eredmények romlásában szerepet játszhat a fiatalok megváltozott olvasási szokása. A közösségi média gyors, impulzusokra épülő tartalomfogyasztása megnehezítheti, hogy a tanulók hosszabb és összetettebb szövegekkel elmélyülten foglalkozzanak. A figyelmesen és gördülékenyen olvasó tanulók aránya 2018 és 2025 között 6 százalékkal csökkent, miközben a kapkodóan, felszínesen olvasóké 5 százalékkal nőtt.
A PISA-adatok szerint Magyarországon továbbra is az OECD-átlagnál erősebben befolyásolja a diákok teljesítményét a család társadalmi és gazdasági helyzete. Jelentős különbségek mutatkoznak aszerint is, hogy a tanulók milyen típusú intézményben tanulnak.
A felméréshez kapcsolódó kérdőívek szerint a magyar diákok 37 százaléka használ mesterségesintelligencia-chatbotokat. Minden ötödik tanuló arról számolt be, hogy havonta több alkalommal is bántalmazták az iskolában, 5 százalékukat pedig hasonló rendszerességgel érte online zaklatás.
Lannert Judit szerint az eredmények miatt át kell gondolni a magyar tehetséggondozási stratégiát is. A minisztérium emellett a szövegértés javítását célzó programon dolgozik, amelynek része lehet egy országos olvasásnépszerűsítő kampány, valamint már óvodáskorban nagyobb hangsúlyt helyeznének a mesélésre és a korai szövegértés fejlesztésére.
A tárca a Nemzeti Alaptanterv átalakítását is tervezi, hogy nagyobb szerepet kapjanak az olyan alapkompetenciák, mint a szövegértés. Lannert Judit szerint a NAT teljes megújítása legkorábban egy-másfél év múlva történhet meg.
(24.hu)
Fotó: Frank Yvette
