A magyar külpolitika átalakítása a kormányváltás egyik legösszetettebb feladatává vált. A Válasz Online háttéranyaga szerint Orbán Anita külügyminiszternek nemcsak a korábbi külpolitikai irány megváltoztatásával kell megbirkóznia, hanem a Külügyminisztérium belső működését és személyi állományát is újjá kell szerveznie. Bár a várakozások nagyok voltak, az átalakítás a lap forrásai szerint egyelőre lassabban halad a reméltnél, miközben jelentős szakemberhiány és számos, az előző időszakból örökölt probléma nehezíti a munkát.
A Tisza Párt választási programja külpolitikai téren többek között az uniós és NATO-tagság melletti egyértelmű elköteleződést, a közép-európai együttműködés megerősítését, a nyugati szövetségi rendszerrel összehangolt globális nyitást, valamint a magyar diplomácia szakmai alapokra helyezését ígérte. Orbán Anita már a választási kampányban a párt külpolitikai vezetőjeként jelent meg, majd az új kormányban külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi pozíciót kapott. A lap forrásai szerint ugyanakkor kormányzati befolyása egyelőre kisebb lehet, mint amit formális pozíciója sugall: Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is erőteljesebb szereplőnek tűnik bizonyos ügyekben. Orbán Anita ugyanakkor inkább klasszikus diplomáciai eszközökkel, hosszabb távon igyekszik befolyásolni a kormány döntéseit.
Az egyik legérzékenyebb kérdés továbbra is Ukrajna és annak európai uniós csatlakozása. A lap szerint Magyarország továbbra is vétózza az ukrán csatlakozási folyamat egyes lépéseit, miközben a háttérben folynak az egyeztetések Budapest és Kijev között. Magyar Péter június elején áttörésként beszélt egy magyar–ukrán megállapodásról, ennek pontos tartalmát azonban nem hozták nyilvánosságra. A cikk szerint bizonyos vállalások teljesítéséhez az ukrán parlamentnek csak 2027-ben kell módosítania a vonatkozó jogszabályokat. Budapest ezért arra hivatkozik, hogy további konkrét lépéseket vár Kijevtől, míg az ukrán fél szerint a megállapodásban rögzített határidők még nem jártak le.
A kétoldalú kapcsolatok javítását szolgálhatta volna egy Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij közötti budapesti találkozó is. A Válasz Online értesülése szerint ennek már az időpontját és helyszínét is megtervezték: az ukrán elnök június 8-i brit látogatása után, Tallinnba tartva állt volna meg Budapesten. Programjába azonban bekerült egy találkozó III. Károly brit uralkodóval, emiatt pedig olyan mértékben csúszott a menetrend, hogy a budapesti megálló végül elmaradt. A lap szerint az ukrán források is megerősítették, hogy valóban tervben volt a találkozó.
Az új külügyi vezetés egyik fontos vállalása egy új magyar külpolitikai stratégia elkészítése is. Magyarország jelenleg még egy 2011-ben elfogadott stratégiai dokumentummal rendelkezik. Az új koncepció kidolgozásában a Magyar Külügyi Intézet kapott meghatározó szerepet, amely jelenleg a magyar diplomáciai kart is bevonja az előkészítésbe. A cél az, hogy 2026 végére elkészüljön az új stratégia, ezt azonban tovább bonyolítja, hogy az új alaptörvény társadalmi egyeztetése is csak ősszel kezdődik.
A legnagyobb kihívást azonban a személyi állomány átalakítása jelentheti. A cikk szerint az elmúlt több mint egy évtizedben jelentősen átalakult a külügyi apparátus: sok tapasztalt diplomata távozott, nyugdíjba ment vagy kiszorult a rendszerből. A lap egy korábbi 444-es értesülést idézve azt írja, hogy 2022-től 3177 külügyi pályázatot írtak ki, 1502 állást pályázati úton töltöttek be, 919 esetben viszont pályázat nélkül, kijelöléssel választották ki az adott posztra kerülő személyt. Ez azt jelenti, hogy az előző ciklusban betöltött külügyi állások csaknem harmadánál nem volt klasszikus pályázati verseny.
Az új vezetés csaknem negyven nagykövetet hívott haza, ez azonban önmagában nem jelenti a korábbi rendszer teljes személyi átalakítását. A Válasz Online forrásai szerint több visszahívott nagykövet már egy másik állomáshelyre készülhet. Emellett a külképviseleteken és a minisztériumban továbbra is számos, az előző vezetés idején kinevezett munkatárs dolgozik. A lapnak nyilatkozó egyik külügyi forrás ezért úgy véli, jóval mélyebb átvilágításra lenne szükség. A helyzetet ugyanakkor nehezíti, hogy egyszerre akár több száz szakember pótlásáról kellene gondoskodni.
A Tisza korábbi külpolitikai munkacsoportjának több tagja időközben bekerült a külügyi apparátusba. A munkacsoport már a választások előtt részletes terveket készített arra, hogy milyen feladatokat kellene elvégezni az első két hétben, száz napban, fél évben és egy évben. A lap egyik forrása szerint azonban az átalakítás jelenlegi állapota inkább még a korábban kidolgozott kéthetes program szintjéhez áll közel, ami jól mutatja a folyamat lassúságát.
Közben folyik a korábbi külügyi működés átvilágítása is. Velkey György László külügyi parlamenti államtitkár a lapnak arról beszélt, hogy vizsgálják a korábbi időszak iratanyagát és az orosz kapcsolatokat is, de ezekről a folyamatban lévő vizsgálatok miatt részleteket egyelőre nem közölhet. Külön kitért ugyanakkor a kínai BYD-val folytatott korábbi tárgyalások előkészítő anyagaira. Velkey értékelése szerint ezekből olyan mértékű alkalmazkodás rajzolódott ki a kínai félhez, amely felveti azt a kérdést, megfelelően képviselték-e a magyar érdekeket a tárgyalások során. Ez a lap szerint azért is különösen érdekes, mert Szijjártó Péter távozása után kínai vállalati pozíciót vállalt.
A cikk összképe ugyanakkor nem egyszerűen az, hogy az új külügyi vezetés egyik napról a másikra felszámolja a Szijjártó-korszak politikáját. Sokkal inkább egy lassú és ellentmondásos átmenet rajzolódik ki. Miközben a kormány deklaráltan vissza akarja erősíteni Magyarország uniós és NATO-orientációját, rendezné a kapcsolatokat a közép-európai országokkal és professzionálisabb diplomáciát ígér, több korábbi külpolitikai elem tovább él. Ilyen például az ukrán EU-csatlakozás vétója, amelynek fenntartása az új kormány külpolitikai irányváltásával kapcsolatban is kérdéseket vet fel.
A Válasz Online cikke alapján tehát az új magyar külügy előtt egyszerre áll politikai, stratégiai és személyzeti feladat. Orbán Anita vezetésével megkezdődött az irányváltás, de az előző több mint egy évtized alatt kialakult rendszer átalakítása hosszabb folyamatnak ígérkezik. A legfontosabb kérdés az lehet, hogy sikerül-e megfelelő számú tapasztalt diplomatát találni, valóban szakmai alapokra helyezni a külügyi apparátust, kidolgozni az új külpolitikai stratégiát, valamint úgy rendezni Magyarország viszonyát az EU-val, a NATO-val és Ukrajnával, hogy közben a kormány saját külpolitikai mozgásterét is megőrizze.
(valaszonline.hu)
Fotó: Frank Yvette
