Balog Zoltán szerint abban a tudatban javasolta 2016-ban állami kitüntetésre Vásárhelyi Jánost, a Bicskei Gyermekotthon később pedofil bűncselekmények miatt elítélt igazgatóját, hogy munkáját a szakma elismeri, a helyi közösség támogatja, és vele szemben nincs kizáró ok. Az egykori emberierőforrás-miniszter kedden este részletes közleményben ismertette a kitüntetés felterjesztésének folyamatát, hangsúlyozva, hogy az indítvány szakmai és erkölcsi ellenőrzése nem az ő feladata volt. Ugyanakkor azt is közölte: ez nem mentesíti a miniszterként meghozott döntés felelőssége alól.
Balog Zoltán azután szólalt meg részletesen az ügyben, hogy Magyar Péter miniszterelnök a hétfői parlamenti ülésen ismét szóba hozta Vásárhelyi János 2016-os állami kitüntetését. Magyar azt állította, hogy Balog akkori miniszterként úgy javasolta kitüntetésre a gyermekotthon igazgatóját, hogy tudhatott a vele kapcsolatos korábbi vizsgálatokról.
Az ügy néhány nappal korábban került ismét a figyelem középpontjába. Magyar Péter szeptember 12-én közölte, hogy a kitüntetéshez vezető felterjesztés Balog Zoltántól érkezett. Orbán Viktor korábbi miniszterelnököt ugyanezen a napon újságírók kérdezték arról, miért terjesztette fel Vásárhelyit az állami elismerésre. Orbán akkor azt mondta, hozzá is felterjesztette valaki az igazgatót, és azt javasolta, hogy a sajtó a felterjesztőt kérdezze a döntés hátteréről.
Balog szerint kilenclépcsős folyamat vezetett a kitüntetésig
Balog Zoltán mostani közleményében részletesen ismertette, hogyan jutott el Vásárhelyi János kitüntetési javaslata a köztársasági elnökig.
Vásárhelyi 2016. augusztus 20. alkalmából kapta meg a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozatát. Balog szerint az indítvány az illetékes megyei igazgatóságtól indult, majd a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője terjesztette tovább. A javaslatban szakmai méltatás szerepelt, a Bicskei Gyermekotthonban 2011–2012-ben folytatott korábbi vizsgálatról azonban Balog közlése szerint nem tartalmazott információt.
A volt miniszter azt írta, hogy a korábbi vizsgálat idején a gyermekotthon még a főváros fenntartásában működött. Az akkori rendőrségi eljárást megszüntették, a határozat szerint ugyanis bűncselekmény elkövetését nem lehetett megállapítani. Balog állítása szerint a vizsgálat anyagát a 2012–2013-as állami fenntartásba vételkor a korábbi fenntartó nem adta át a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak.
A kitüntetési indítvány ezután az Emberi Erőforrások Minisztériumában több szinten is átment. Előbb az illetékes főosztály, majd a helyettes államtitkárság, a szakmai államtitkárság és a politikai államtitkárság vizsgálta, és valamennyi szinten támogatták. Balog beszámolója szerint a javaslat végül hozzá, a miniszteri kabinethez mintegy 150 másik kitüntetési indítvánnyal együtt érkezett meg.
Balog a hetedik szinten támogatta a javaslatot
A református püspök közleménye szerint miniszterként a kilenclépcsős folyamat hetedik szintjén került elé az ügy. Állítása szerint ezen a ponton elsősorban azokkal az esetekkel foglalkoztak, amelyekkel kapcsolatban a korábbi ellenőrzési szinteken valamilyen kifogás merült fel. Vásárhelyi János neve azonban nem szerepelt a problémásnak minősített felterjesztések között.
Balog ezért támogatta a javaslatot, és továbbította azt a Miniszterelnökségen működő Kitüntetési Bizottsághoz. A volt miniszter közlése szerint a bizottság ellenőrizhette azt is, hogy az érintett szerepel-e a bűnügyi nyilvántartásban, ami kizáró okot jelentett volna. Vásárhelyi akkor nem szerepelt a nyilvántartásban. Ezt követően a miniszterelnök előterjesztőként továbbíthatta a kitüntetésre javasolt személyek nevét a köztársasági elnökhöz, aki az állami elismerést adományozza.
Balog azt írta, hogy 2016-ban úgy ismerte Vásárhelyit mint Bicske díszpolgárát és a fővárosi Bárczy István-díj korábbi kitüntetettjét. Közlése szerint személyesen nem ismerte a gyermekotthon igazgatóját, korábban és azóta sem találkozott vele.
A volt miniszter hangsúlyozta: a kitüntetési indítvány szakmai és erkölcsi ellenőrzése nem hozzá tartozott, ugyanakkor elismerte, hogy miniszterként az általa megtett javaslatért felelősség terheli.
A kitüntetés után egy hónappal kapott jelzést
Balog Zoltán közleménye szerint mintegy egy hónappal a kitüntetés átadása után civil forrásból értesült arról, hogy a Bicskei Gyermekotthonban szexuális visszaélés gyanúját felvető esetek történhettek.
Állítása szerint ekkor azonnali vizsgálatot kért az illetékes szakterülettől. A vizsgálatot követően Vásárhelyit feljelentették, felfüggesztették tisztségéből és kiköltöztették a gyermekotthonból. Az ezt követő rendőrségi nyomozás után bíróság elé került, és jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre ítélték.
Balog azt is állította, hogy az akkori minisztérium munkatársai aktívan segítették a nyomozást. Közleményében azzal érvelt, hogy minisztersége alatt több olyan gyermekvédelmi intézkedést is bevezettek, amelyek elősegítették az intézményekben történő visszaélések feltárását. Ezek között említette a független gyermekvédelmi gyám intézményének létrehozását.
A volt miniszter közölte azt is, hogy amennyiben a gyermekvédelem 2012 és 2018 közötti átalakítását vizsgáló parlamenti bizottság további információkat kér tőle, rendelkezésére áll.
A kitüntetés indoklása is nyilvánosságra került
Az elmúlt napokban a Vásárhelyi kitüntetéséhez kapcsolódó korabeli dokumentumok is nyilvánosságra kerültek. A 2016-os javaslat indoklásában az igazgató szakmai munkáját, elkötelezettségét és lelkiismeretességét méltatták. A dokumentum szerint Vásárhelyi jelentős időt töltött a gyermekekkel, és munkáját akkor kiemelkedőnek ítélték.
A mostani vita egyik központi kérdése az, hogy a 2011–2012-es vizsgálatokból származó információk a kitüntetés 2016-os előkészítésekor kik számára voltak hozzáférhetők. Magyar Péter azt állítja, hogy Balog tudhatott a Vásárhelyivel kapcsolatos korábbi ügyekről; Balog ezt vitatja, és azt állítja, hogy a hozzá eljutott kitüntetési dokumentációban nem szerepelt erre vonatkozó információ.
(MTI)
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
