Franciaországban csaknem nyolcezer többlethalálozást regisztráltak az 1900 óta legmelegebb idei nyáron, amikor egymást követték a hőhullámok.
A hatóságok nem végleges adatai szerint az ország területén valaha mért legjelentősebb hőhullám során, július 27. és augusztus 20. között, legalább 817 többlethalálozást regisztráltak az egészségügyi minisztérium szakszolgálatának szerdán közzétett jelentése szerint, bár ezeket az eseteket még nem lehet biztosan a hőségnek tulajdonítani.
Ez utóbbi, harmadik nyári hőhullám, amely a francia lakosság közel kilencven százalékát érintette, kevésbé volt halálos, mint az előzőek.
A június 17. és július 2. közötti első hőhullám idején a többlethalálozás 5764 becsült eset volt, a július 3. és 20. közötti második hullám idején pedig 1243. A nyarat megelőző rövid hőhullám, május 24. és 28. között, 95 áldozatot követelt.
A számok várhatóan még növekedni fognak, miután minden regisztrációt összesítettek a teljes nyári időszakban, amely június 1-től szeptember 15-ig tartott.
“A 2026-os nyár példanélküli volt, szinte folyamatos hőhullámokkal” – mondta az AFP hírügynökségnek Guillaume Boulanger, a szakszolgálat munkatársa. A kánikulai napok általában 5 százalékát teszik ki a nyárnak, idén azonban ez az arány jóval nagyobb volt a szakember szerint.
A 2026-os nyár a francia meteorológiai szolgálat szerint a legmelegebb volt 1900 óta, megelőzve a 2003-as nyarat, amelynek súlyos egészségügyi hatásai voltak. A 2003 augusztusában három hétig tartott történelmi hőhullámnak 15 ezer áldozata volt Franciaországban. Főként olyan idősek estek áldozatul, akik közül sokan orvosi felügyelet alatt álló idősek otthonában, vagy saját otthonukban, egyedül éltek.
Az idei nyári hőhullámokat a szakemberek intenzívebbnek tartják a 2003-asnál, és a többlethalálozások szinte az egész francia népességet érintették az első kettő idején, az augusztusi többlethalálozások viszont szinte kizárólag 75 évesnél idősebb személyeket érintették.
A harmadik hőhullám 25 napja alatt észlelt többlethalálozások közel fele három nap alatt, augusztus 14. és 16. között következett be, közvetlenül a legintenzívebb hőmérsékletű két nap után. Az előző nyári hőhullámokkal ellentétben a többlethalálozások elsősorban nem otthon történtek. A halálesetek körülbelül fele kórházban következett be, több mint 20 százalékuk idősek otthonában, és csak egynegyede az elhunytak otthonában.
A nyár három hőhulláma közül az első (június 17-től július 2-ig) körülbelül 4,5-ször több többlethalálozással járt, mint a második, és hétszer többel, mint a harmadik.
A különbségre több feltételezéssel is szolgált a jelentés, az első kánikulai időszak nagyon intenzív és nagyon korai volt, amikor is az emberi szervezet még nem volt hozzászokva a hőséghez, és a franciák jelentős része még nem volt szabadságon, az iskolákban pedig még tanítás volt.
Az is tényező lehet, hogy a legkiszolgáltatottabbak, vagyis például az idősek, a krónikus betegségekkel küzdők, a rossz lakhatási körülmények között élők e körülményekre tekintettel már a nyár elején elhunyhattak.
A nyári halálozási statisztikák első számainak közzététele heves politikai vitát váltott ki a 2027-es elnökválasztás előtt: a kormányt az ellenzék azzal vádolta meg, hogy nem készült fel a kánikulára.
(MTI)
Fotó: illusztráció
