Oroszország nem érdekelt egy Európával vívott háborúban, de ha támadás érné, a konfliktus „nagyon rövid lenne” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán a jekatyerinburgi Nemzetközi Ifjúsági Fesztiválon.
Lavrov szerint az európai politikai vezetők nyilatkozataiban egyre gyakrabban kerül szóba egy Oroszországgal kialakuló esetleges katonai konfliktus és az arra való felkészülés.
„Nekünk semmi érdekünk nincs ilyesmivel foglalkozni, de ha Európa (…) megtámadja az Oroszországi Föderációt, az már egészen másfajta háború, és nagyon rövid lesz” – fogalmazott az orosz külügyminiszter, Vlagyimir Putyin egy korábbi, hasonló kijelentésére utalva.
Lavrov bírálta azokat az európai elképzeléseket is, amelyek katonai erők Ukrajnába vezénylésének lehetőségéről szólnak. Az ukrán vezetést beszédében „náci és oroszgyűlölő rezsimnek” nevezte.
A külügyminiszter azt állította, hogy Moszkva továbbra is az Ukrajna elleni háborúban kitűzött céljai elérésére törekszik.
Lavrov az orosz hivatalos szóhasználatnak megfelelően „különleges hadműveletként” hivatkozott az Ukrajna ellen indított háborúra. Szerinte annak célja a konfliktus általa megnevezett „kiváltó okainak” megszüntetése, ami állítása szerint egész Eurázsia helyzetére kedvező hatással lehet.
A diplomáciai rendezés lehetőségéről szólva azt mondta, Moszkva továbbra is kész a tárgyalásokra, akár az Egyesült Államok által ismét felvetett háromoldalú formátumban is. Hozzátette ugyanakkor, hogy az orosz vezetésnek nincsenek illúziói a tárgyalások eredményességével kapcsolatban.
Lavrov pozitív fejleményként értékelte az orosz–amerikai párbeszéd újraindulását Donald Trump elnöksége alatt. Közölte: a két ország álláspontja továbbra is jelentősen eltér egymástól, és az eddigi egyeztetések nem hoztak lényegi áttörést.
Lavrov szerint Washington megértést mutat az ukrajnai háború Moszkva által hangoztatott kiváltó okai iránt.
A külügyminiszter szerint az orosz–amerikai kapcsolatok teljes körű rendezéséhez a szankciók feloldására is szükség lenne.
„Korábban Trump elnök azt mondta, hogy ez Biden háborúja, és ha ő lett volna az elnök, senki sem kezdte volna el. Most már ez a jelenlegi kormányzat háborúja is” – mondta Lavrov.
Az orosz külügyminiszter támogatná a hadászati stabilitásról szóló orosz–amerikai párbeszéd újraindítását is. Arra az amerikai felvetésre, hogy Kínát szintén be kellene vonni az egyeztetésekbe, úgy reagált: erről Pekingnek kell döntenie.
Lavrov az ENSZ Biztonsági Tanácsának összetételéről is beszélt. Úgy vélekedett, hogy a nyugati országok túlreprezentáltak a testületben, miközben Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő országai nem rendelkeznek megfelelő képviselettel.
Megerősítette, hogy Moszkva támogatja India és Brazília állandó BT-tagságát, és szerinte Afrika képviseletét is rendezni kell.
Az oroszországi parlamenti választásokra kitérve Lavrov azt állította, hogy Moszkva külföldi beavatkozási kísérleteket érzékel. Szerinte ezekben külföldön élő orosz emigráns csoportok is részt vesznek, és Oroszországon belül is történnek hasonló próbálkozások.
A külügyminiszter Örményország európai integrációjáról is beszélt. Közölte: Moszkva nem szeretné, ha Jereván úgy közeledne az Európai Unióhoz, hogy közben továbbra is élvezi az Eurázsiai Gazdasági Unió tagságából származó kedvezményeket.
„Nem látom, hogyan kerülhetne be Örményország az Európai Unióba, ahová már több évtizede sorban áll például Törökország vagy Szerbia”– fogalmazott Lavrov, aki azt sem zárta ki, hogy szerinte az uniós vezetők félrevezetik Örményországot.
(MTI)
Fotó: archív
