Koszorúzással és ünnepi megemlékezéssel tisztelgett a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert előtt. A Nobel-díjas tudós születésének 133. évfordulóján felidézték szellemi örökségét és Szegedhez fűződő kapcsolatát is.
A megemlékezést szeptember 16-án tartották a Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri központi épületénél, Szent-Györgyi Albert egész alakos szobránál. Az ünnepséget Vadas Csenge harmadéves történelem szakos hallgató, az egyetem hallgatói művészeti versenyének győztese nyitotta citerajátékával.
Rovó László, az SZTE rektora ünnepi beszédében Szent-Györgyi Albert tudományos és szellemi örökségét méltatta. Kiemelte: a Nobel-díjas kutató mindössze egy évig volt a Szegedi Tudományegyetem elődjének rektora, munkássága azonban csaknem egy évszázaddal később is meghatározó az intézmény számára.
A rektor szerint Szent-Györgyi példája arra is rámutat, hogy a tudományos kiválóság mellett folyamatos megújulásra, megfelelő kutatási és oktatási feltételekre, valamint a fiatal kutatók támogatására is szükség van. Hangsúlyozta a generációk közötti tudásátadás fontosságát, valamint azt, hogy az egyetemnek a régió szellemi központjaként is fontos szerepet kell betöltenie.
Az eseményen Kata Mihály emeritus professzor, vasdiplomás gyógyszerész személyes emlékeit is megosztotta. Felidézte Szent-Györgyi Albert 1973-as szegedi látogatását, amikor a Nobel-díjas kutató 26 évvel külföldre távozása után tért vissza Magyarországra. Az egyetem október 12-én díszdoktori ünnepséget rendezett a tiszteletére, amelyen Kata Mihály fiatal gyógyszerészként személyesen is láthatta a világhírű tudóst.
A megemlékezés végén Rovó László és Nagy Endre József, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja paprikakoszorút helyezett el Szent-Györgyi Albert szobránál.
Szent-Györgyi Albert 1937-ben kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat a biológiai égésfolyamatokkal, különösen a C-vitaminnal és a fumársav-katalízissel kapcsolatos felfedezéseiért. Kutatásainak meghatározó része Szegedhez kötődik.
(SZTE)
Fotó: Frank Yvette
