Francis Halzen részecskefizikus kapta a 2026-os fizikai Nobel-díjat az asztrofizikai eredetű, nagy energiájú neutrínók felfedezéséért, valamint az IceCube Neutrínóobszervatórium létrehozásában és munkájában játszott meghatározó szerepéért – jelentette be kedden Stockholmban a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
A 82 éves, Belgiumban született Francis Halzen az amerikai Wisconsin–Madison Egyetem kutatója. Tudományos munkásságának egyik legfontosabb eredménye annak felismerése volt, hogy a Déli-sark jege felhasználható a neutrínók nyomon követésére.
Halzen elképzelése és tudományos irányítása alapvető szerepet játszott az IceCube Neutrínóobszervatórium létrehozásában. A Déli-sark jege alatt működő hatalmas detektorrendszer fényérzékelők segítségével képes észlelni a neutrínók kölcsönhatásai során keletkező rendkívül gyenge fényjeleket.
A neutrínók elektromos töltés nélküli, rendkívül kis tömegű részecskék, amelyek alig lépnek kölcsönhatásba az anyaggal, ezért észlelésük különösen nehéz. A nagy energiájú kozmikus neutrínók vizsgálata ugyanakkor új információkkal szolgálhat a világegyetem legtávolabbi és legnagyobb energiájú folyamatairól. Az IceCube révén a kutatók többek között olyan kozmikus eseményeket vizsgálhatnak, amelyek fekete lyukakhoz vagy más extrém égitestekhez kapcsolódnak.
Mark Pearce, a Fizikai Nobel-bizottság elnöke szerint Halzen egy nemzetközi kutatói és mérnöki csoportot vezetett, munkája pedig egy újfajta csillagászat előtt nyitotta meg az utat.
A fizikai Nobel-díjjal 12 millió svéd korona, mintegy 392 millió forint pénzjutalom jár. Az elismerést hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
A fizikai Nobel-díjat 1901 óta idén 120. alkalommal ítélték oda. A kitüntetést eddig 230 tudós kapta meg, az amerikai John Bardeent pedig egyedüliként kétszer is díjazták.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
