Megsértette az európai uniós jogot Magyarország azzal, hogy lehetővé tette a jogerősen elítélt embercsempészek idő előtti szabadon bocsátását és kiutasítását – állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Unió Bírósága. A luxembourgi testület szerint a magyar szabályozás nem biztosította a megfelelően szigorú és visszatartó erejű büntetéseket.
A magyar kormány 2023-ban fogadta el azt a rendeletet, amelynek értelmében az embercsempészet miatt szabadságvesztésre és kiutasításra ítélt személyek büntetését automatikusan úgynevezett speciális reintegrációs őrizetté alakították át. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az érintettek elhagyhatták a börtönt, amennyiben vállalták, hogy 72 órán belül távoznak Magyarországról, és büntetésük időtartama alatt nem térnek vissza az országba.
A szabályozás alapján összesen 2525 elítélt került speciális reintegrációs őrizetbe. A vitatott rendeletet 2025 augusztusában hatályon kívül helyezték.
Az Európai Bizottság korábban azért indított eljárást Magyarország ellen, mert álláspontja szerint az intézkedés veszélyeztette az embercsempészet elleni fellépés hatékonyságát. A bizottság úgy ítélte meg, hogy a rendelkezés lehetőséget teremtett arra, hogy az illegális bevándorlást elősegítő bűncselekmények elkövetői tényleges büntetés nélkül maradjanak.
Az Európai Unió Bírósága most helyt adott a bizottság keresetének. Az ítélet szerint a szabadságvesztés kiutasítással történő helyettesítése nem tekinthető megfelelő büntetésnek, hiszen az elítélteknek nem kellett letölteniük a rájuk kiszabott börtönbüntetést.
A bíróság arra is rámutatott, hogy az intézkedés nem rendelkezett kellő visszatartó erővel. Az embercsempészek ugyanis számolhattak azzal, hogy elfogásuk és elítélésük esetén a szabadságvesztés helyett csupán Magyarország elhagyására kötelezik őket, és meghatározott ideig megtiltják számukra a visszatérést.
A testület szerint az arányosság követelménye sem teljesült, mivel a büntetések átalakítása automatikusan történt, anélkül, hogy külön megvizsgálták volna az elkövetett bűncselekmény súlyosságát vagy az elítélt személyes körülményeit.
A luxembourgi bíróság külön kifogásolta, hogy a rendelet olyan súlyos embercsempészeti ügyekben is alkalmazható volt, amelyeknél az uniós jog legalább nyolcéves szabadságvesztés előírását követeli meg. Ide tartoznak például azok az esetek, amikor az embercsempészetet bűnszervezetben, anyagi haszonszerzés céljából vagy az érintettek életének veszélyeztetésével követik el.
A bíróság döntése értelmében Magyarország a korábbi szabályozással nem tett eleget az uniós jogból eredő kötelezettségeinek, amelyek hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazását írják elő az embercsempészettel szemben.
(MTI)
Fotó: archív
