Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján a szabadság, az emberi méltóság és a nemzeti összetartozás jelentőségét hangsúlyozta Baka András köztársasági elnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke az Országházban tartott pénteki ünnepi megemlékezésen. Míg az államfő a forradalom történelmi tanulságai mellett a magyar társadalom megosztottságáról és a közös értékek megőrzésének fontosságáról beszélt, a házelnök az 1956-os hősök áldozatvállalását, a történelmi emlékezet és az összefogás jelentőségét emelte ki.
Baka András ünnepi beszédében felidézte, hogy 1956. október 23-án a magyarok nem pusztán politikai változásokat követeltek, hanem vissza akarták szerezni azt az alapvető jogukat, hogy maguk dönthessenek saját sorsukról. A forradalom napjaiban az egyéni követelésekből egy egész nemzet közös akarata formálódott, amely Magyarország határain túl is visszhangra talált.
Az államfő hangsúlyozta, hogy hetven évvel ezelőtt a magyar társadalom egy elnyomásra és hazugságokra épülő rendszerrel szemben fogalmazta meg ítéletét. Emberek tízezrei vonultak az utcákra, hogy szabadságot, igazságot és emberi méltóságot követeljenek. A Parlament előtt összegyűlt tömeg akkor még nem sejthette, hogy a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményének részese lesz, ahogyan azt sem, hogy alig másfél héttel később szovjet harckocsik indulnak a szabadságharc leverésére.
Baka András szerint az 1956-os események egyik legfontosabb tanulsága, hogy az emberi méltóság minden politikai hatalomnál előbbre való. A forradalmárok nem akartak tovább félelemben és kiszolgáltatottságban élni, és világossá tették, hogy vannak olyan alapvető jogok, amelyeket az önkény sem vehet el.
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Forsthoffer Ágnes is, aki beszédében az 1956-os forradalmárok bátorságát és áldozatvállalását méltatta. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy a forradalom hősei közös akarattal küzdöttek a magyar nemzet egyik legfontosabb értékéért, a szabadságért. Bár a reményteljes napokat véres megtorlás követte, az akkori események és az áldozatok helytállása kitörölhetetlenné tették a szabadság eszméjét a magyar történelemben.
A házelnök szerint a forradalmárok áldozata nem volt hiábavaló, hiszen olyan örökséget hagytak az utókorra, amely hetven év elteltével is képes összekötni a magyarokat. Kiemelte, hogy 1956 nem csupán történelmi emlék, hanem a jelen és a jövő nemzedékei számára is erkölcsi útmutatás.
A szabadságharcot leverték, de az eszméjét nem tudták megsemmisíteni
Mindkét beszédben hangsúlyos szerepet kapott a forradalom leverése és az azt követő megtorlás időszaka.
Baka András felidézte az 1956. november 4-én megindított szovjet katonai támadást, a kivégzéseket, a börtönbüntetéseket, a szétszakított családokat, valamint azt, hogy magyarok százezrei kényszerültek elhagyni hazájukat.
Az államfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a katonai vereség nem jelentette a forradalom eszméinek megsemmisülését. A szabadság iránti vágy tovább élt a magyar társadalomban, és hozzájárult ahhoz a meggyőződéshez, hogy Magyarországnak egyszer ismét szabad országgá kell válnia.
Forsthoffer Ágnes szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a forradalom résztvevőinek áldozatvállalása maradandó örökséget teremtett. Szerinte 1956 bebizonyította, hogy az összefogás rendkívüli erőt adhat egy közösségnek, és a szabadság iránti vágyat még a legsúlyosabb megtorlás sem képes végleg elfojtani.
A megemlékezésen a nemzetközi szolidaritás jelentősége is szóba került. Baka András köszönetet mondott azoknak az országoknak és közösségeknek, amelyek annak idején segítséget nyújtottak a magyaroknak, adományokat gyűjtöttek, tüntetésekkel fejezték ki együttérzésüket, vagy befogadták a menekülteket.
Forsthoffer Ágnes ugyancsak méltatta azoknak az országoknak a szerepét, amelyek a forradalom leverése után otthont és újrakezdési lehetőséget biztosítottak a Magyarországról elmenekülők számára.
Baka András szerint az 1956-os forradalom nemcsak Magyarország, hanem egész Európa történelmének meghatározó eseménye volt. Egy kis nemzet szállt szembe egy világhatalommal, miközben olyan egyetemes értékek mellett állt ki, amelyek minden embert megilletnek, nemzetiségtől, nyelvtől és világnézettől függetlenül.
Baka András: A nemzeti ünnepek nem válhatnak politikai küzdelmek eszközeivé
A köztársasági elnök beszédének egyik leghangsúlyosabb része a magyar közélet megosztottságáról és a társadalmi bizalom helyreállításának szükségességéről szólt.
Baka András szerint az elmúlt években egyre mélyebbé váltak a politikai és társadalmi ellentétek Magyarországon. Úgy vélte, a demokrácia természetes velejárója a különböző vélemények és meggyőződések együttélése, ez azonban nem vezethet oda, hogy a politikai hovatartozás alapján döntsük el, kit tekintünk honfitársunknak.
Arra figyelmeztetett, hogy a közös történelmi múlt, a nemzeti ünnepek és az alapvető értékek nem válhatnak a politikai szembenállás eszközeivé. Hangsúlyozta, hogy a haza nem lehet egyetlen politikai közösség kizárólagos tulajdona.
Az államfő külön felelősséget tulajdonított azoknak, akik döntéseikkel és megszólalásaikkal befolyásolják az ország életét. Szerinte a nemzeti összetartozás helyreállításához nem elegendőek az ünnepi kijelentések: következetes cselekvésre, kölcsönös tiszteletre és jóhiszeműségre van szükség.
Úgy vélte, valahol el kell kezdeni a társadalmi bizalom újjáépítését, erre pedig kevés méltóbb alkalom kínálkozik, mint az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója.
Baka András 1956-ot a magyar nemzet életének kivételes pillanataként jellemezte. Felhívta a figyelmet arra, hogy a forradalomban részt vevő tömeg korántsem volt egységes: különböző társadalmi hátterű és gondolkodású emberek alkották, akik mégis képesek voltak közös célokért fellépni.
Szerinte éppen ez az összefogás lehet példa a mai magyar társadalom számára is. A valódi nemzeti közösség alapja, hogy senkit ne érjen megbélyegzés, megalázás, jogtalanság vagy önkény.
Forsthoffer Ágnes: Az emlékezés szabadsága is 1956 öröksége
Az Országgyűlés elnöke beszédében a történelmi emlékezet megőrzésének fontosságát is hangsúlyozta. Arra emlékeztetett, hogy a ma természetesnek tekintett szabadság korábbi nemzedékek küzdelmének és áldozatvállalásának eredménye.
Felidézte az 1990-ben elfogadott törvényt is, amely október 23-át nemzeti ünneppé nyilvánította. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a szabad emlékezés joga maga is a demokratikus Magyarország egyik fontos vívmánya.
Forsthoffer Ágnes szerint ma már senki sem írhatja elő a magyar embereknek, hogyan emlékezzenek 1956-ra. Az emlékezés szabadsága ugyanúgy hozzátartozik a forradalom örökségéhez, mint a nemzeti függetlenség és az emberi méltóság tisztelete.
A házelnök arra is rámutatott, hogy a történelmi események méltó felidézése nem csupán a múlt iránti tisztelet kifejezése, hanem felelősség a következő nemzedékekkel szemben is. A forradalom történetének és hősei emlékének megőrzése hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalabb generációk is megértsék a szabadság értékét.
Baka András a jelenkori európai kihívásokkal összefüggésben ugyancsak hangsúlyozta, hogy a béke, a szabadság és az emberi méltóság tisztelete nem magától értetődő. Ezek megőrzése Európa nemzeteinek közös felelőssége, különösen egy olyan világban, ahol a háborúk, a konfliktusok és a politikai megosztottság ismét komoly kihívások elé állítják a társadalmakat.
Az ünnepi megemlékezésen elhangzott két beszéd közös üzenete az volt, hogy az 1956-os forradalom öröksége túlmutat a történelmi emlékezésen. A szabadság, a nemzeti függetlenség, az emberi méltóság és az összetartozás olyan értékek, amelyek megőrzéséért minden nemzedéknek felelősséget kell vállalnia.
Míg Baka András a forradalom tanulságait a jelenlegi magyar közélet kihívásaival kapcsolta össze, Forsthoffer Ágnes elsősorban a hősök áldozatvállalásának történelmi jelentőségét és az emlékezés szabadságát állította beszéde középpontjába.
Az Országházban tartott ünnepség az 1956-os forradalom áldozatai előtti egyperces néma főhajtással, majd a történelmi eseményeket bemutató fényképvetítéssel folytatódott.
(MTI)
Fotó: Magyarország kormánya hivatalos Facebook-oldal, TISZA-frakció hivatalos Facebook-oldal
