A 20. század egyik legjelentősebb forradalmának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Magyar Péter miniszterelnök pénteken, a budapesti Kossuth Lajos téren tartott ünnepi megemlékezésen. A kormányfő beszédében a szabadság, a nemzeti összefogás és a demokratikus értékek megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, egyúttal ígéretet tett arra, hogy kormánya továbbviszi 1956 örökségét.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Magyar Péter felidézte, hogy hét évtizeddel ezelőtt a magyarok történelmet írtak, amikor szembeszálltak a kommunista diktatúrával és a szovjet megszállással. Mint fogalmazott, a forradalom 13 napja alapjaiban rengette meg a világot, és megmutatta, mire képes egy nemzet, ha összefog a szabadságáért.
A miniszterelnök szerint 1956 nem csupán a magyar történelem meghatározó eseménye volt, hanem a kommunista rendszer erkölcsi bukásának egyik legfontosabb állomása is. Úgy vélte, a forradalom bebizonyította, hogy a diktatúra nem a nép akaratából uralkodik, hiszen éppen azok fordultak szembe vele, akiknek a nevében a hatalmat gyakorolta.
Beszédében felidézte a forradalom hőseinek bátorságát, a pesti fiatalok helytállását, valamint azt a példátlan összefogást, amely a társadalom különböző rétegeit egyesítette. Hangsúlyozta, hogy bár a szabadságharcot katonai erővel leverték, a magyarok szabadságvágyát és összetartozásának tudatát nem sikerült megsemmisíteni.
Magyar Péter megemlékezett a megtorlások áldozatairól, köztük Nagy Imréről, Maléter Pálról és Gimes Miklósról, akiket 1958-ban kivégeztek. Kijelentette, hogy a mártírok áldozata a mai nemzedékeket is kötelezi a független és demokratikus Magyarország megőrzésére.
A kormányfő beszédének egyik központi üzenete az volt, hogy a politikai hatalom soha nem kerülhet a nemzet szabadsága elé. Figyelmeztetett arra, hogy 1956 tanulságait nem lehet figyelmen kívül hagyni pillanatnyi gazdasági érdekek vagy politikai szövetségek miatt. Szerinte a magyar történelem világosan megmutatta, milyen következményekkel jár, amikor egy ország vezetése idegen hatalmi érdekeknek rendeli alá a nemzet sorsát.
Magyar Péter kitért Magyarország nemzetközi helyzetére is. Hangsúlyozta, hogy az ország helye a szabad és demokratikus Európában van, és a magyaroknak megbízható, ugyanakkor önálló szövetségesként kell részt venniük az európai együttműködésben. Kijelentette, hogy Magyarország nem sodródhat Kelet és Nyugat között, hanem világos értékválasztásra van szüksége.
A miniszterelnök az 1956-os forradalom örökségéhez kapcsolva a társadalmi megbecsülés és a tisztességes megélhetés kérdéséről is beszélt. Úgy fogalmazott, olyan országot kívánnak építeni, ahol a szabadság mellett a munkának is becsülete van, az emberek biztonságban élhetnek, és kiszámítható jövőt tervezhetnek.
Külön hangsúlyozta a nemzeti egység fontosságát. Szerinte az 1956-os forradalom nem sajátítható ki egyetlen politikai közösség számára sem, hiszen a szabadságért különböző világnézetű és társadalmi hátterű emberek küzdöttek együtt. A kormányfő úgy vélte, a nemzeti jelképeknek és a történelmi emlékezetnek valamennyi magyarhoz egyformán kell tartozniuk.
Beszédének végén Magyar Péter a kormányzás felelősségéről is szólt. Fogadalmat tett arra, hogy a megszerzett hatalmat nem használják fel az emberek ellen, a közpénzeket a közösség érdekében kezelik, és biztosítják a törvény előtti egyenlőséget. Hangsúlyozta, hogy a kormányzásnak nem az uralkodásról, hanem a szolgálatról kell szólnia.
A miniszterelnök arra kérte a magyarokat, hogy politikai nézetkülönbségeiktől függetlenül keressék az együttműködés lehetőségét, és közösen dolgozzanak egy olyan országért, amelyet a következő nemzedékek is büszkén nevezhetnek otthonuknak.
Az ünnepi rendezvény idején néhány tüntető, köztük Budaházy György, a gyermekvédelmi törvény módosítása ellen tiltakozott a Kossuth téren. A demonstrálókat a rendezők kivezették a helyszínről.
(MTI)
Fotó: Magyarország Kormánya hivatalos Facebook-oldal
