Elutasították Gyárfás Tamás perújítási kérelmét, továbbra is börtönben marad a volt sportvezető

Ország

Nem engedélyezte a Fővárosi Ítélőtábla Gyárfás Tamás perújítását a Fenyő János médiavállalkozó 1998-as meggyilkolása miatt indult büntetőügyben. A felbujtóként jogerősen hét év börtönbüntetésre ítélt egykori médiavállalkozó és sportvezető ügyvédei új tanúvallomásokra és bizonyítékokra hivatkozva kérték az eljárás megismétlését, a bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy ezek nem elegendőek a korábbi ítélet megváltoztatásához. A döntés egyelőre nem végleges, a védelem a Kúriához fordulhat.

A Fővárosi Ítélőtábla elutasította Gyárfás Tamás perújítási indítványát a Fenyő-gyilkosság ügyében – közölte a bíróság hétfőn az MTI-vel. A döntést október 20-án, tanácsülésen hozták meg, miután megvizsgálták a védelem által benyújtott újabb nyilatkozatokat és dokumentumokat.

A bíróság megállapította, hogy a perújítási kérelemben szereplő bizonyítékok nem teljesítik maradéktalanul a jogszabályban meghatározott feltételeket. Az ítélőtábla szerint a benyújtott nyilatkozatok nem alkalmasak arra, hogy a jogerős ítélettől eltérő tényállás megállapítását vagy Gyárfás Tamás felmentését valószínűsítsék.

A döntés ugyanakkor nem jogerős. Gyárfás Tamás védője a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül fellebbezést nyújthat be a Kúriához.

A védelem a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítását is kérte, erről azonban az ítélőtábla nem rendelkezett, mivel erre csak a perújítás elrendelése esetén lett volna lehetőség. A volt sportvezető így továbbra is a kiszabott börtönbüntetését tölti.

Új tanúk vallomásaival próbálták bizonyítani Gyárfás ártatlanságát

Gyárfás Tamás ügyvédei május végén nyújtották be a perújítási kérelmet, miután állításuk szerint olyan új bizonyítékok kerültek elő, amelyek alapjaiban változtathatják meg a Fenyő-gyilkosságról korábban kialakított képet.

A védelem három személy utólagos nyilatkozataira hivatkozott, amelyek szerintük azt támasztják alá, hogy nem Gyárfás Tamás adott megbízást Fenyő János meggyilkolására.

Az egyik fontos dokumentum egy D. E. monogrammal megjelölt személy nyilatkozata volt. A férfi azt állította, hogy a gyilkosságra nem Gyárfás, hanem más személyek adtak megbízást Portik Tamásnak, aki a jogerős ítélet szerint közvetítőként vett részt az emberölés megszervezésében.

A védelem Portik Tamás két írásbeli nyilatkozatát, valamint egy közjegyző által hitelesített dokumentumot is benyújtott.

Az ügyvédek álláspontja szerint az új bizonyítékokat nem külön-külön, hanem összefüggéseikben kellett volna értékelni, mivel együttesen alátámaszthatják Gyárfás Tamás ártatlanságát.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban nem osztotta ezt az álláspontot.

A bíróság szerint az új bizonyítékok sem változtatnak a tényálláson

Az ítélőtábla döntésének indokolásában részletesen kitért arra, milyen feltételekkel rendelhető el perújítás egy már jogerősen lezárt büntetőügyben.

A perújítás rendkívüli jogorvoslati lehetőség, amelynek célja a jogerős ítélet esetleges ténybeli hibáinak korrigálása. Ehhez azonban nem elegendő, ha a védelem korábban nem ismert nyilatkozatokat terjeszt elő.

Az új bizonyítékoknak olyan körülményeket kell alátámasztaniuk, amelyek a korábbi ítélettől eltérő tényállás megállapítását eredményezhetik, és egyúttal valószínűsíteniük kell az elítélt felmentését vagy lényegesen enyhébb büntetés kiszabását.

A bíróság a benyújtott dokumentumok közül kizárólag D. E. nyilatkozatait tekintette új bizonyítéknak, mivel az alapeljárás során a férfit nem hallgatták ki, és korábbi nyomozati vallomásait sem tették a tárgyalás anyagává.

Az ítélőtábla ugyanakkor több ellentmondást is azonosított a nyilatkozatokban. Arra is rámutatott, hogy azoknak a személyeknek a lehetséges szerepe, akiket D. E. a gyilkosság megbízóiként megnevezett, már az eredeti büntetőeljárás során is felmerült.

A korábbi bíróságok ezeket a lehetőségeket megvizsgálták és értékelték, ezért az ítélőtábla szerint az új nyilatkozatok nem szolgáltatnak megfelelő alapot a jogerős ítélet felülvizsgálatához perújítás keretében.

A bíróság végül arra a következtetésre jutott, hogy a védelem által benyújtott dokumentumok sem külön-külön, sem együttesen nem alkalmasak a korábban megállapított tényállás megváltoztatására.

Huszonhét évvel a gyilkosság után született jogerős ítélet

A Fenyő-gyilkosság a magyar rendszerváltás utáni időszak egyik legismertebb és leghosszabb ideig húzódó büntetőügye.

Fenyő János médiavállalkozót, a Vico médiacsoport tulajdonosát 1998. február 11-én gyilkolták meg Budapesten. A vállalkozó autójával a Margit körúton várakozott egy közlekedési lámpánál, amikor egy fegyveres több lövéssel végzett vele.

A gyilkosság végrehajtójaként később Jozef Rohac szlovák bérgyilkost azonosították, akit jogerősen elítéltek.

A nyomozás során a hatóságok azt is vizsgálták, ki rendelhette meg a médiavállalkozó megölését. Az eljárás végül Gyárfás Tamás és Portik Tamás felelősségét állapította meg.

A bíróság jogerős ítélete szerint Gyárfás Tamás és Fenyő János között korábban üzleti és személyes konfliktus alakult ki. Az ítéleti tényállás alapján Gyárfás felkérte Portik Tamást riválisa megöletésére, Portik pedig Jozef Rohacot bízta meg a gyilkosság végrehajtásával.

A Fővárosi Ítélőtábla 2025. április 10-én hirdetett jogerős ítéletet az ügyben. Gyárfás Tamást felbujtóként elkövetett emberölés miatt hét év börtönbüntetésre ítélték, Portik Tamás pedig életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott.

Gyárfás Tamás az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét, és következetesen azt állította, hogy nem adott megbízást Fenyő János meggyilkolására.

Tavaly május óta tölti büntetését

A Magyar Úszószövetség korábbi elnöke 2025 májusának közepén vonult be a váci büntetés-végrehajtási intézetbe, hogy megkezdje hétéves szabadságvesztésének letöltését.

A jogerős ítélet értelmében büntetésének háromnegyed része után kerülhet szóba a feltételes szabadságra bocsátása, amennyiben annak törvényi feltételei teljesülnek.

A védelem a jogerős ítélet megszületése óta több jogi lehetőséget is igénybe vett annak érdekében, hogy megváltoztassák az elmarasztaló döntést.

Gyárfás Tamás és Portik Tamás korábban felülvizsgálati indítványt is benyújtott a Kúriához. A legfelsőbb bírói fórum azonban 2026 februárjában ezt is elutasította.

A mostani perújítási kérelem újabb kísérlet volt arra, hogy a bíróság ismét megvizsgálja a volt sportvezető büntetőjogi felelősségét.

Még a Kúriához fordulhat a védelem

A hétfőn nyilvánosságra hozott döntés nem jelenti azt, hogy a perújítás lehetősége véglegesen lezárult volna.

Gyárfás Tamás ügyvédei a törvényes határidőn belül fellebbezhetnek, ebben az esetben a Kúria vizsgálhatja meg a Fővárosi Ítélőtábla végzését.

Amennyiben a Kúria is helybenhagyja az elutasító döntést, a most benyújtott bizonyítékok alapján nem indulhat új eljárás.

A perújítási kérelem elutasítása ugyanakkor nem változtat a 2025 áprilisában meghozott jogerős ítéleten. Gyárfás Tamásnak továbbra is le kell töltenie a rá kiszabott hétéves börtönbüntetést, hacsak egy későbbi bírósági döntés vagy más törvényes jogi lehetőség nem változtat a helyzetén.

(MTI)

Fotó: archív