Andy Burnham brit miniszterelnök szeretné, ha Nagy-Britannia még az ő életében ismét az Európai Unió tagja lenne. A munkáspárti kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi parlamenti ciklusban nem kezdeményezi az újbóli csatlakozást, és a brit választók akarata nélkül nem hozna döntést az ország uniós jövőjéről. Burnham szerint a Brexit nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt, a brit gazdaságot és a bevándorlás ellenőrzésének lehetőségeit is gyengítette.
A brit miniszterelnök hétfőn, az ITV kereskedelmi televízió Good Morning Britain című műsorában beszélt az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatáról. Az 56 éves Andy Burnham kijelentette, hogy személy szerint támogatná Nagy-Britannia visszatérését az unióba, ugyanakkor egyértelművé tette, hogy erről kizárólag a brit társadalom dönthet.
A kormányfő szerint a 2016-os Brexit-népszavazás óta eltelt tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy az EU-ból történő kilépés következményei több területen is kedvezőtlenebbek lettek a vártnál.
Burnham úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britannia a népszavazási kampányban ígértnél jóval keményebb feltételekkel távozott az Európai Unióból. Véleménye szerint ez jelentős károkat okozott a brit gazdaságnak, miközben a bevándorlás ellenőrzését sem könnyítette meg.
A miniszterelnök külön kitért a La Manche csatornán keresztül, kis csónakokkal érkező illegális bevándorlók ügyére. Álláspontja szerint az EU-tagság megszűnése megnehezítette az érkezők visszaküldését az európai országokba, ami tovább súlyosbította a migrációs helyzetet.
Egyelőre nem kezdeményezik az újbóli csatlakozást
Bár Burnham hosszabb távon elképzelhetőnek tartja az uniós tagság helyreállítását, hangsúlyozta, hogy a jelenlegi, 2029-ig tartó parlamenti ciklusban nem kíván konkrét lépéseket tenni ennek érdekében.
A kormányfő szerint Nagy-Britanniának először az Európai Unióval fennálló kapcsolatait kell javítania, és olyan megállapodásokat kell kötnie, amelyek előnyösebbek a brit gazdaság és az állampolgárok számára.
A politikus azt is világossá tette, hogy nem akarja saját álláspontját ráerőltetni a társadalomra. Mint mondta, szeretné még életében megérni az ország visszatérését az EU-ba, de a végső döntésnek a brit választók kezében kell maradnia.
Burnham korábban az uniós állampolgárok szabad mozgásának kétoldalú helyreállításáról szóló tárgyalások lehetőségét is felvetette. A kérdés különösen érzékeny a brit belpolitikában, hiszen a bevándorlás szabályozása a Brexit-kampány egyik központi témája volt.
Tíz éve döntöttek a kilépésről
Nagy-Britannia 2016 júniusában tartott népszavazást az európai uniós tagságról. A referendumon a választók 51,89 százaléka a kilépés mellett szavazott.
Az Egyesült Királyság végül 2020. január 31-én hivatalosan is elhagyta az Európai Uniót, majd egy 11 hónapos átmeneti időszakot követően az egységes belső piacból és a vámunióból is kilépett.
Az azóta eltelt években folyamatos politikai és gazdasági viták zajlanak a Brexit következményeiről. Több brit kutatóintézet és elemző szervezet is arra a következtetésre jutott, hogy az országnak érdemes lenne szorosabb kapcsolatokat kialakítania az Európai Unióval.
Egyes elemzések szerint akár egyetlen parlamenti ciklus alatt is megvalósulhatna az újbóli csatlakozás, mivel Nagy-Britannia intézményrendszere és szabályozási környezete továbbra is számos ponton kapcsolódik az uniós rendszerhez.
Andy Burnham ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az euró bevezetését és a schengeni övezethez történő csatlakozást továbbra sem támogatja. A brit miniszterelnök szerint a következő időszakban elsősorban a gazdasági együttműködés erősítésére és a jelenlegi megállapodások javítására kell összpontosítani.
A brit kormány és az Európai Unió képviselői november 20-án újabb csúcstalálkozót tartanak, amelyen várhatóan a kétoldalú kapcsolatok további rendezése is napirendre kerül.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
