A magyarországi vízkészletek soha nem látott mértékben csökkentek az elmúlt években, és a 2026-os év adatai alapján a helyzet immár nem csupán regionális vagy ágazati kihívás, hanem országos jelentőségű és nemzetközi összefüggésekben is értelmezhető probléma. A Szegedi Tudományegyetem kutatói országos talajnedvességi és vízállás-adatok elemzésével igazolták, hogy a vízhiány több vízkészlet-elemben egyszerre jelentkezik: a talajokban, a felszíni vizekben és a felszín alatti vízrendszerekben egyaránt.
Az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének kutatásai szerint a 2022-es történelmi aszály után sem állt helyre Magyarország vízháztartása. A 2026-os mérések azt mutatják, hogy a növények számára legfontosabb gyökérzóna nedvességtartalma országos átlagban tovább csökkent, miközben a magyarországi folyók jelentős részén rekordalacsony vízállásokat mértek. A kutatók hangsúlyozzák: az egymást követő aszályos évek hatásai összeadódnak, így a jelenlegi helyzet nem egyetlen száraz nyár következménye, hanem egy hosszabb távú folyamat eredménye.
A Szegedi Tudományegyetem több mint egy évtizede építi és fejleszti azt a talajnedvesség-monitoring rendszert, amely mára országos hálózattá vált. Az adatbázisban több tízmillió mérési eredmény található, amelyek lehetővé teszik a vízhiány térbeli és időbeli változásainak részletes nyomon követését. A kutatások alapján a talajban tárolt víz mennyisége 2023-hoz képest olyan mértékben csökkent, amely nagyságrendileg a Balaton teljes vízkészletének többszörösével mérhető.
A vizsgálatok arra is rámutatnak, hogy a probléma már nem kizárólag az Alföldet érinti. A korábban kevésbé sérülékeny térségekben is jelentős talajnedvesség-csökkenés figyelhető meg, miközben a Duna, a Tisza, a Dráva, a Maros és számos kisebb vízfolyás vízállása új történelmi minimumokat ért el. A kutatók szerint a rekordok sokasága azt jelzi, hogy az ország vízgazdálkodása új kihívásokkal néz szembe.
A jelenség ugyanakkor messze túlmutat Magyarország határain. A folyók vízgyűjtő területein tapasztalható csapadékhiány, a hegyvidéki hókészletek változása és a klímaváltozás hatásai egész Európát érintik. Az SZTE kutatói ezért nemcsak a vízhiány következményeit vizsgálják, hanem a megoldásokon is dolgoznak. Kutatásaik középpontjában a vízvisszatartás lehetőségeinek feltárása, a potenciális beavatkozási területek kijelölése, valamint korszerű monitoring és modellezési módszerek fejlesztése áll. Az egyetem több hazai és nemzetközi projektben vesz részt, amelyek célja, hogy tudományosan megalapozott döntéstámogatást nyújtsanak a vízügyi, mezőgazdasági és természetvédelmi szereplők számára.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói szerint a jövő egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogyan tudjuk a nagyobb csapadékos időszakokban érkező víztöbbletet helyben tartani és hasznosítani. Ehhez pontos mérésekre, hosszú távú megfigyelésekre és a tudomány, a vízügy, az agrárium és a természetvédelem együttműködésére van szükség.
A témáról készült részletes cikkben további adatok, elemzések, valamint fotók is megtekinthetők. Az összeállítás részletesen ismerteti a talajnedvesség-monitoring eredményeit, a rekordalacsony vízállások hátterét, valamint az SZTE vízmegtartással kapcsolatos kutatási és fejlesztési programjait.
(SZTE)
Fotó: Frank Yvette
