Új terápiás eljáráson dolgozik lányával, Francia Zsuzsannával Karikó Katalin. A Nobel-díjas biokémikus kedden, a Szegedi Tudományegyetemen tartott sajtótájékoztatóján beszélt legújabb kutatásairól, az mRNS-technológia jövőjéről és a daganatos betegségek kezelésében rejlő lehetőségekről. Elmondása szerint az általuk fejlesztett gyógyszer klinikai vizsgálatai már egy éve zajlanak Ausztráliában.
Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetemen található dolgozószobájában fogadta kedden az újságírókat, ahol beszámolt arról, hogy lányával két évvel ezelőtt közös vállalkozást alapítottak. Céljuk olyan örökletes betegségek kezelésére alkalmas gyógyszer kifejlesztése, amelyek hátterében a genetikai állomány egyes szakaszainak kóros ismétlődése áll.
Ilyen betegség például a Huntington-kór, valamint több, az idegrendszert és az izomzatot érintő elváltozás. A fejlesztés alatt álló, szájon át szedhető hatóanyag klinikai vizsgálatai Ausztráliában már egy éve folynak. A kutatók nemrég engedélyt kaptak arra is, hogy bizonyos genetikai eredetű amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvedő betegeknél vizsgálják a kezelés hatékonyságát.
Karikó Katalin szerint a legfontosabb cél az, hogy az örökletes génhibával élő embereknél még a betegség tüneteinek megjelenése előtt alkalmazható legyen a terápia. A fejlesztés ugyanakkor egyelőre klinikai vizsgálati szakaszban tart.
A Nobel-díjas kutató beszélt arról is, hogy szívügyének tekinti a bizonyos vérképzőszervi daganatos betegségek kezelésében alkalmazható CAR-T sejtterápia magyarországi bevezetését. Ennek érdekében a Semmelweis Egyetemmel és a Dél-Pesti Centrum Kórházzal működik együtt. Emellett a Szegedi Tudományegyetemen is támogat egy kutatási programot, amelynek keretében gombafertőzések okozta gyulladásos megbetegedések kezelésére fejlesztenek mRNS-alapú terápiát.
Karikó Katalin elmondta, hogy világszerte jelenleg mintegy 150–200 klinikai vizsgálatban alkalmazzák a módosított mRNS-technológiát. A kutatások között vírusfertőzések, a Lyme-kór és a malária elleni vakcinák fejlesztése, valamint daganatos betegségek kezelésére irányuló eljárások is szerepelnek.
Kiemelte a Moderna melanóma elleni vakcináját, amelynek harmadik fázisú klinikai vizsgálatai a közelmúltban sikerrel zárultak. A kutató szerint a készítményből akár már 2027-ben alkalmazható gyógyszer válhat az Egyesült Államokban, amennyiben megkapja a szükséges engedélyeket.
A tudós ugyanakkor kritikával illette a kutatási támogatások elosztásának rendszerét. Úgy véli, gyakran ugyanazok a kutatók és intézmények jutnak jelentős közpénzekhez, miközben nem mindig egyértelmű, mennyire hasznosulnak ezek a források. Szerinte nagyobb figyelmet kellene fordítani az alapkutatások támogatására is.
A sajtótájékoztatón személyesebb témák is szóba kerültek. Karikó Katalin elmondta, hogy a Nobel-díj átvétele óta valamivel nyugodtabbá vált az élete, és ma már könnyebben mond nemet a felkérésekre. Úgy látja, az elmúlt évek ismertsége lehetőséget adott számára arra, hogy a tudomány és a kutatók munkájára irányítsa a figyelmet.
A kutató arról is beszélt, hogy érdeklődéssel várja az Áttörések című önéletrajzi könyve alapján készült monodráma november 15-i budapesti bemutatóját, amelyben Udvaros Dorottya alakítja őt. Ezt követően visszautazik az Egyesült Államokba, ahol egy francia rendezővel találkozik, aki szintén színpadra kívánja állítani életének történetét.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
