Sándorfalva, darvak, vonulnakvonulás, daru vonulás, ősz, november, Fehér-tó, természet

Darvadozást rendeznek a Szegedi Fehér-tónál

Helyi hírek

Darunéző túrák, ismeretterjesztő előadás, madárgyűrűzés, teljesítménytúra, kisvonatozás a halvasúton, valamint számos gyermekprogram várja azokat, akik szombaton ellátogatnak a XV. Fehértavi Darvadozásra Sándorfalvára – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Az ősz egyik leglátványosabb természeti látványossága a darvak (Grus grus) ezreinek vonulása a Dél-Alföldön.

A kelet-európai állomány egyik kiemelt gyülekezési helye a szegedi Fehér-tó és környéke. Az ott megpihenő darvak a szántókon, tarlókon megfelelő táplálkozóhelyet találnak, az éjszakákat pedig a halastavakon töltik.

A darvak nagy része a tartós hideg időszak beálltakor elhagyja a Kárpát-medencét és Európa déli részén vagy Észak-Afrikában töltik a telet. Az utóbbi években azonban egyre több példa van arra is, hogy nagyobb csoportjaik Magyarországon telelnek át, például a Büdös-széken a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben.

Szombat reggeltől madárgyűrűzést rendeznek a Fehér-tó mellett álló Szalakóta Látogatóközpontnál, ahol a szikes tavaknál jellemző fajok mellett akár a vonulási időszakban a környéken ritkábban felbukkanó madarakkal is megismerkedhetnek az érdeklődők.

Reggel indul a Daru futam is, amelyen futva vagy sétálva teljesíthető a klasszikus teljesítménytúra a Fehér-tó területén kijelölt 5 vagy 17 kilométeres táv.

A programok központi helyszíne a sándorfalvi piactér, valamint a Pallavicini-kastély és kertje. Ott természetismereti játékok, solymász- és íjászbemutató, állatasszisztált élményfoglalkozás várja a látogatókat.

A művelődési házban az érdeklődők ismeretterjesztő előadást hallhatnak a darvakról, természetismereti séta indul a Tisza-völgyi Bemutatóházhoz, a Kurgán természetvédelmi bemutatóhelyen pedig a Szegedi Gombász Egyesület több interaktív előadást tart.

A vendégek megfigyelhetik a tavaknál napközben előforduló madarakat is. A területen gazdálkodó Szegedfish Kft. keskeny nyomtávú szerelvényének utasai a halastavak között a Fehértói Halászcsárda mögötti kiinduló állomásról a tórendszer közepén álló kutatóházig utazhatnak.

A nap legizgalmasabb programjainak azok a kora délutántól szakvezetővel induló túrák ígérkeznek, amelyeken a látogatók kis csoportokban figyelhetik meg a darubehúzást, azt a folyamatot, amikor a darvak visszatérnek éjszakázó helyükre.

A 190-200 centiméteres szárnyfesztávú darvak tollának alapszíne palaszürke, a fej és a nyak oldalán lévő fehér sáv pedig élesen elüt fekete arcuktól és fejüktől. A daru rendkívül éber, veszélyt sejtve hosszú nyakát magasra nyújtja. Költőterületén – Eurázsia erdős, sztyeppés tájain – füvet, növényi hajtásokat, rovarokat, néha halakat, kisebb emlősöket és madárfiókákat eszik. Vonulásakor kultúrnövények termésével és magvakkal táplálkozik, tavasszal és nyáron inkább rovarokat fogyaszt. Vonuló csapatai V-alakban vagy egyenes vonalban szállnak, ellentétben a szintén kinyújtott nyakkal, de rendezetlen csoportokban röpülő gólyákkal.

Magyarországon a 19. század végén még költött, jelenleg tavaszi és őszi átvonuló. 2015 nyarán azonban – száz év után először – a Marcal, majd 2021-ben a Rába völgyében sikerült megfigyelni egy-egy költőpárt, amelyek feltehetően évről-évre költenek, és a szakemberek lehetségesnek tartják, hogy a Csanádi pusztákon is költ egy pár.

(MTI)

Fotó: Frank Yvette